HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-09-17
Címlap / Psziché / Építészet és vallás

Építészet és vallás

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-09-17

Ahány ház annyi szokás, tartja a mondás, melyet az ahány vallás, annyi építészeti forma, formában is mondhatnánk. Egyetlen kultúra sem ismerhető meg az épített környezetének megismerése nélkül, mely hűen ábrázolja az adott kultúrában jelenlévő vallási hiedelmeket is. 

 

Ahány ház annyi szokás, tartja a mondás, melyet az ahány vallás, annyi építészeti forma, formában is mondhatnánk. Egyetlen kultúra sem ismerhető meg az épített környezetének megismerése nélkül, mely hűen ábrázolja az adott kultúrában jelenlévő vallási hiedelmeket is.

Barlangtemplomok, kolostorok és sztúpák
A buddhizmusban a tanhirdetés nagy tömegek előtt zajlott. A száraz évszakban ez nem is jelentett gondot, de az esős évszak kezdetével a tanhirdetés megkövetelte a viszonylag nagy méretű fedett építmények megjelenését. Ezek kezdetben tetővel fedett, fából készült csarnokok voltak. Később, a kőre való áttérés után még nem kezdtek azonnal kolostorokat építeni. Kezdetben a természetes barlangüregeket használ(hat)ták gyülekezőhelynek.A kőanyag a legelemibb, legeredendőbb formájában igen nagy hatást tett az indus képzeletre. A természetes kőzet eredeti környezetében alkotásra ösztönözte az indiaiakat (lásd előző számunkban a sziklából kifaragott dhauliai elefántot), illetve a kőzet (hegy) testébe való behatolásra késztette őket. Ilyen törekvés megjelent már a bráhmanizmusban is (Lómása risi barlangja, Barábar-hegység, Bihár, Kr.e. III. sz.).

Ebben az időszakban (Kr.e. III. sz.) még nem volt túl fejlett a kőépítkezés és a kőmegmunkálás tudománya, de mivel a barlangüregek kialakítása valójában csak munkaerő kérdése volt, így egyre több barlangcsarnok készült. Ezek közül is az első a Bhádzsá közelében létrejött barlangcsarnok volt. A bhádzsái, valamint a későbbi adzsantai, mánmódai, nániki és kárlei csarnokok (Kr.e. I. sz.) esetében nehéz eldönteni, hogy építészettel vagy plasztikával van-e dolgunk. Nincs szó építésről, konstrukcióról, építőanyag-elemek statikus egyberovásáról, ennek ellenére az eredmény mégis építészeti jellegű, hiszen zárt terek, helyiségek létesítése, térmegoldás volt a feladat. A csarnokokat viszont szobrászok és kőfaragók hozták létre a saját eszközeikkel, mesterségük módszereivel.

Mint látható, ezekben az esetekben összeforr, összefonódik a plasztikus kőfaragás és az építész feladata.

A csarnokok homlokzati kiképzésén a régi faépítés jellegzetes formáit, motívumait (patkó alakú homlokzatív, a dongaboltozat lezárása, a homlokzati tartógerendák végei, az ún. kudu-napablak) ismerhetjük fel. A csarnokban megjelenő dongaboltozatnak semmilyen statikai vagy egyéb konstrukciós feladata nincs. Feltételezhető, hogy a csarnokokba ténylegesen beillesztettek fadongákat (ilyen dongamaradványokat több csarnokban is találtak). A homlokzatot is fából faragott, rácsozatos bejáratkiképzés zárta le, melynek stílusa a kőből készült formákban is megmaradt.

A belső tereket általában két oszlopsor osztja fel 1 fő- és 2 mellékhajóra. A pillérek a régi faoszlopok utánzatai kőben. A bhádzsái csarnok oszlopai nem függőlegesek, hanem befelé dőlnek. Ilyen megoldásra csak a fából épült nagy csarnokok esetében volt szükség, hogy ellensúlyozzák a tető oldalnyomását, feszítését. Kétféle céllal kifaragott barlangcsarnok-típus ismeretes. A kolostorcsarnokok (vihára) oldalaiba kisebb cellákat mélyítettek a szerzetesek részére, a gyülekezőcsarnokok (csaitja) kiképzése megfelelt a fentebb bemutatott bhádzsái csarnok kiképzésének.

A csarnokokban már plasztikai művek is megjelentek, ezek gyökerei is a bráhmanista hagyományban keresendő (lásd Lómása risi barlangja). A bhádzsái csarnokban a domborművek főleg az előteret díszítik. A bejáratot faragott fegyveres kapuőrök (dvárapálák) védik. A szakértők szerint ezek Szúrja napistennek és Indrának, az istenek királyának megjelenítései. A domborműveken is megjelennek a fentebb említett istenek, ezen kívül kóborló rémek (kísértetek, "szellemek"), valamint belső-ázsiai lovasnomád hatásra feltűnik a kengyel használatának ábrázolása (ez a legrégibb ismert kengyelábrázolás Indiában). A barlangtemplomok Buddha-ábrázolásai a vizsgált kor után (kb. Kr.u. I. században) készültek.

A barlangcsarnokokon kívül a legjelentősebb buddhista épületek a sztúpák. Ezek eredetileg a sírhalom ősi formái voltak. (Akárcsak a nyugat-ázsiai tumulusok, vagy a belső-ázsiai kurgánok, melyek hazánkban kunhalom néven ismertek. Békésszentandrás mellett található néhány belőlük, például az úgynevezett Gödényhalom). A sztúpa ősi eredetére utal az is, hogy a védikus időkből származó sztúpát találtak Laurijá mellett. A buddhizmusban a sztúpák már nem sírdombok, hanem ereklyetartók, emlékművek vagy más kultikus céllal épített építmények voltak. Az első buddhista sztúpákat a hagyomány szerint közvetlenül a Buddha halála után emelték a Mester életével és halálával kapcsolatos helyeken. A buddhista sztúpák kezdeti formájukban egyszerű, kupolaformájú földhalmok voltak, melyeket az időjárás behatásai ellen olykor téglával vagy kővel fedtek be. (Érdekes hasonlóság mutatkozik a kezdetleges sztúpák kiképzése és az angliai megalitikus sírdombok - pl. Silbury Hill, Wiltshire, Anglia, kb. Kr.e. 2600 - kiképzése között.)

A művészi módon kiképzett sztúpák feltehetőleg már Asóka korában megjelentek, de stílusuk teljes kibontakozása csak a Kr.e. II. század közepe táján (Sunga-kor) hozott létre máig fennmaradt művet. A ma ismert legrégibb, stílusában már kiforrott sztúpa maradványait Észak-Indiában, Bhárhut mellett tárták fel. Ez a sztúpa kb. a Kr.e. II. század közepén emeltetett. Sajnos alkotórészeit jórészt már széthordták a környék lakói, megmaradt részeit (kapu, a kerítés egy része) a Kalkuttai Indiai Múzeumban őrzik. A bhárhuti sztúpa alaprajza és formája is hangsúlyozza a kultikus jelleget. Alapja egy jelképes diagram: a kerítés, amely a kör alakú sztúpát körülveszi. A négy világtáj felé kiugró kapukkal, az ősi Nap-szimbólum, a szvasztika rajzát mutatja, így kötve össze az ősi Nap-kultuszt szimbolikusan a Buddha tanával. A bhárhuti kerítés és kapu alkalmas felületeit domborművek borítják, a sarokoszlopokon pedig nagy méretű domborműves alakok állnak. Ezek félisteneket és szellemeket ábrázolnak, de emberi külsővel, a kor jellegzetes viseletében, stilizálva. Az alakok síkhatásúak, a jelenetek nagy részét a Buddha élettörténeteiből, a dzsátakákból jelenítették meg.

Fődi Attila - Javaslap




 
 
[ 2913 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 
/img/hirdetes/harmonet_kinai.png
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x