A szépségverseny megdönthetetlen győztese - Mi a titka?
hirdetés
Címlap / Psziché / A szépségverseny megdönthetetlen győztese - Mi a titka?

A szépségverseny megdönthetetlen győztese - Mi a titka?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-04-11

Szépségverseny az örökkévalóságban. Azt nyerte el, s királynői székéből már senki le nem taszíthatja. Alig ismerjük, de titkait, ragyogását minden nő hordozza. Mit tanulhatsz életéből? 


Rendezvénynaptár

Miss Wordl versenyünk előzetes feltérképezése közben Konstantinápoly felé hajóztunk, nehogy a török szépségek haragját magunkra vonjuk. Ámde mint mindenütt, itt is egy magyar leány vonta magára a figyelmünket: a késői konstantinápolyi templomok között a Pantokrátor-templom a magyarországi Piroska emlékét hordozza. A templomot férje, a császár (1036. augusztus 4-én kelt levele szerint) felesége akaratából építtette. A karcsú, magas vörös hajú hölgy Szent László királyunk leánya volt, s mint szent Piroska, Eirene, illetve Xene néven vonult be az örökkévalóságba.

A bizánci császárok és a pápa elismerték a magyar királyságot, s ezt családi kapcsolattal pecsételték meg. I Alexiosz fia, Ioannész számára magyar királylányt kért feleségül. A császár II. Ioannesz néven került Bizánc trónjára, s élete nagy részét csatákban töltötte, ahová a szépséges Piroska is követte.

HarmoNet tipp: Szépség mindenáron? >>

Piroska gyermekkora
Hogy mi lehetett a valódi neve, nem tudjuk, csak azt jegyezték fel, hogy vörös göndör haja volt, minden bizonnyal germán származásának köszönhetően. A magyarok között ritka volt a vörös haj, valószínűleg ezért becézhették Pirosnak, Piroskának. Édesanyja, Adelhain, korán meghalt, édesapját, Szent László királyt pedig tizennégy évesen vesztette el. Így hát Könyves Kálmán udvarába került, hercegnőhöz méltó nevelést kapott. Tizenhét évesen, 1105-ben adták férjhez II. Ioannesz bizánci császárhoz. Négy fiút és négy leányt szült, egyik fia, I. Mánuél lett a következő császár.

A nagy építtető
A császárnő idegen világba került, a világ egyik legnagyobb, legfényesebb birodalmába, bár a birodalom ebben a korban folyamatosan harcot vívott a tengereken és a keletről betörő ellenfelekkel. Piroska a császári udvarban az Eiréné (Békesség) nevet vette fel, így ismerték őt, és lett a görögök szentje: Szent Eiréné. A Hagia Sophia templom mozaikján is ezen a néven szerepel. Át kellett térnie az orthodox hitre, ezt a vallást gyakorolta, de lelke megmaradt egyszerű árva leánynak: kórházakat, ispotályokat, templomokat építtetett A kórház ötven beteg számára volt berendezve. Külön sebészeti, gyomorbeteg, szembajos és női részlegre osztva. A szeretetházban huszonnégy nyomorék embert gondoztak szolgákkal és szerzetesekkel.

A Pantokrátor főtemplom, a Szent Mihály-császári temetkezőhely, és a Métér Eleusa mind Eiréné munkájának eredménye. A templomok megmaradtak napjainkig, de a szeretetházakat, kórházakat a tizennegyedik században Konstantinápolyt elfoglaló török uralom átalakította saját használatára.

HarmoNet tipp: Keleti szépség nyugaton >>

A centrális tér
A bizánci építészet fejleszti az intuitív állapotot. Az előcsarnok bűnbánatra int. A főhajóban végzik a papok a liturgiát, a szentélyt az ikonosztáz takarja el. Minden, ami a templommal kapcsolatos, az már az örök életet szimbolizálja. A nyolcszögletű épület a teremtés napjait jelenti, a nyolcadik nap az új teremtés jelképe.

A szerzetes
Mondhatnánk erre, hogy Piroska-Eiréné építtetett, igaz, másokkal, és gondoztatott másokkal. Ámde ezek a középkori szentek azért váltak a közemberek imáiba foglalt alakokká, mert saját kezűleg is részt vettek a legnehezebb munkákban. Élete végén Eiréné szerzetes lett. Levetette a császári pompát, és felvette a Xené – idegen nevet, amiként úgy érezhette, hogy mindig idegen maradt ebben a földi világban. A császárnak azonban meghagyta, hogy a továbbiakban is folytassa monostorok és kórházak építését, és fejezze be a Pantokrátor-templomot. Ez egy tizenhat szögű, ablaksorral áttört 7 méter magas középkori templom. Márványberakásos padlózata állatokat, vadászjeleneteket ábrázol. Kupolák, ablakok, árkádok, oszlopok méltán reprezentálják a kor szellemi színvonalát.

A nép imája
A szenteket nem az egyház jelöli ki, hanem a nép imájában kéri segítségüket, és az egyház csak megerősíti az alulról jövő kívánságot, hogy Isten örök kísérőivé váljanak az emberiség történetében. A nyolc gyermeket szülő, szoptató, nevelő anyát, a szegényeket ápoló szerzetest a görög nép emelte oltárra. Méltó arra, hogy igazán büszkék legyünk a királykisasszonyunkra.

Dobosy Ildikó




 
 
[ 1578 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot

 
x