HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-09-20
Címlap / Psziché / Augusztus 20. - Tűzijáték és szünnap, de mit is ünneplünk?

Augusztus 20. - Tűzijáték és szünnap, de mit is ünneplünk?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-09-20

Az évszázadok folyamán gyakran változott egyik legjelentősebb ünnepünk tartalma, az éppen aktuális hatalom állásfoglalása szerint. Az ünnep ősi, ahogy mondanivalója is. Az ünneplés módja, és hivatalos értelmezése modern, és nem mindig egyezik a régi értékekkel. 

 

Az ősi néphit szerint ha ezen a napon szép az idő, akkor bőséges lesz az őszi gyümölcstermés. A gólyák útra kelését is augusztus 20-hoz kötötték, így a nyár végét is. Ezután már a nyárutó, vagy ahogy még nevezik, a vénasszonyok nyara, vagy az indián nyár következik. A kínai 5 évszak szerint ez az időszak külön évszaknak számít. Ezekből a régi hiedelmekből, ünnepekből nem sok maradt fent, ám a nap különlegességét megőrizte első királyunk, Szent István alakjához kötődő hagyomány. Az ő idejében augusztus közepe, Nagyboldogasszony napja a törvénylátók napja volt, ekkor ült össze Fejérvárott a királyi tanács is. Sokkal szomorúbb emléke e napnak, hogy éppen Szent István király is e napon halt meg 1038-ban. Még 45 évig maradt meg augusztus 15-e törvénylátó napnak, ám 1083-ban, I. Szent László király uralkodása alatt, amikor első királyunkat augusztus 20-án a fehérvári bazilikában szentté avatták, ez a nap átkerült 20-ra. Azóta ez a nap Szent István ünnepe, Nagy Lajos uralkodása óta hivatalos egyházi ünnep is.

A Szent István kultusz kialakulását már kezdetektől erősen befolyásolta az aktuális hatalom mindenkori szándéka: eleinte politikai célok, a szigorú, ám igazságos fejedelem képével alátámasztott uralmi rendszer legitimitásának indoklása határozta meg, később egyre inkább vallási színezetett kapott a Mária tisztelettel összeforrt szentkultusz, ám mindvégig érvényesült a felülről szervezettség, a legendákkal megtűzdelt, aktuális érdekeket kiszolgáló, lefelé terjeszkedő volta. Ez talán az egyetlen dolog, ami az idők folyamán nem változott. Bármilyen tartalmat is tulajdonítottak augusztus 20-nak, akárhogyan hívták, mindig az egyház és a politika érdekeit volt hivatott szolgálni a legkevésbé sem burkoltan. Ahogy első királyunk is legmeghatározóbb alakja lett az ország vallási és politikai hovatartozásának.


Mivel Szent István alakja egyértelműen egybeforrt a Magyar Állammal, a történelem viharai során nevéhez fűződő ünnepét hol tiltották, hol kötelezővé tették, hol állami, hol egyházi ünnepként szerepeltették. 1686-ban, a törökökön aratott győzelem emlékére XI. Ince pápa az ünnepet áttetette szeptember 2-ra, az egész keresztény világ számára Buda várának visszafoglalását jelölte meg Szent István ünnepeként. Az egyház mégis augusztus 16-án tartotta meg minden évben a jeles napot, egészen 1771-ig, amikor XIV. Benedek pápa sok más egyházi ünneppel együtt ezt is eltörölte. A Magyarországon ennek ellenére tovább élő kultuszt, és annak megünneplését Mária Terézia tette ismét hivatalossá, és egészen az 1848-as szabadságharcig egyházi és állami ünnep volt. A szabadságharc bukása után viszont betiltották, és először csak 12 év múlva, 1860-ban lehetett ünnepelni, ám akkor országszerte tüntetések zajlottak. Augusztus 20-át mégsem merték egészen 1947-ig eltörölni, hiszen az csak olaj lett volna a tűzre. 

A két világháború között Szent István ünnepe nem csak vallási és állami megemlékezés volt, ekkoriban legerősebb jellemvonása a trianoni békekötés elleni tiltakozás volt, és az irredenta mozgalmak központi ünnepe lett. 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulóján Szent István emlékét törvénybe foglalták, 20-át pedig nemzeti ünnepnek nyilvánították ám ezt1945-ben ezt eltörölték, és az egyházi ünnepet is csak 2 évig hagyták meg.

Mivel augusztus 20-a az emberek lelkében annyira szorosan kötődött a magyar államisághoz, hogy tiltása többet ártott, mint használt, egy ügyes húzással a kommunista kormány saját hasznára fordította Szent István ünnepét. Vallási és nemzeti öntudati jellege miatt eredeti formájában nem tarthatták, meg, ám tiltása sem lett volna ésszerű, hiszen azzal, hogy új tartalommal töltötték meg, önmagukat jobb színben tüntették fel, a rendszer ellenzőinek a kezéből pedig kivettek egy igen éles fegyvert. Így augusztus 20-a hivatalosan az új kenyér ünnepe lett, ami addig július 15-én volt. 1949-ben az új alkotmányt is augusztus 20-án hirdették ki, ettől kezdve nem csak az új kenyér, hanem az új szocialista alkotmány ünnepe is lett az ősi törvénykezés napja. Ezzel a Magyar Állam ünnepét a kommunista kormány saját, kommunista államuk ünnepévé tette egészen 1989-ig. 1989 óta a régi hagyományok szerint rendezik meg az augusztus 20-i állami és egyházi ünnepeket, ahol a régi és a kevésbé régi hagyományok és szokások keverednek.


A Magyar Országgyűlés hosszas viták után 1991. március 5-én augusztus 20-át a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé nyilvánította. A Szent Jobb körmenet régi egyházi szertartása mellett jól megfér a kommunista időkben szokássá vált gigatűzijáték, amelynek pompájával és költségvetésével minden évben egymást licitálják túl a pártok és a szervezők. A sokat megért ünnep propaganda eszköz lett mind az egyház, mind a politikai pártok és szervezetek kezében, ám a hangzatos szólamok és látványos felvonulások mögött talán van még pár ember, akinek a mindennapi kenyér megbecsülése, magyarságunk, és mások más nemzethez való tartozásának tiszteletben tartása, és talán még a természet – a gólyák útra kelése és a gyümölcsáldás – szentsége is eszébe jut. 





 
 
[ 2547 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 
/img/hirdetes/harmonet_kinai.png
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x