Hogyan éltek az ősmagyarok?
hirdetés
Címlap / Psziché / Hogyan éltek az ősmagyarok?

Hogyan éltek az ősmagyarok?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-06-18

Kr. e. 5OO-tól a honfoglalásig válhatott önállóvá az a népcsoport, amely magát magyarnak nevezte, ezt a korszakot nevezzük az Ősmagyar Kornak. Ez a népcsoport az önálló népi életének kezdetétől az eurázsiai nomád közösség tagja lehetett, életmódját és műveltségét az itt érvényesülő-eurázsiai törvényszerűségek határozták meg. 


Rendezvénynaptár
Kr. e. 5OO-tól a honfoglalásig válhatott önállóvá az a népcsoport, amely magát magyarnak nevezte, ezt a korszakot nevezzük az Ősmagyar Kornak. Ez a népcsoport az önálló népi életének kezdetétől az eurázsiai nomád közösség tagja lehetett, életmódját és műveltségét az itt érvényesülő-eurázsiai törvényszerűségek határozták meg. Az ősmagyarok nyugat-Szibéria ligetes pusztaságán az Iris és az Isim folyó völgyében élhettek. A legeltető állattartás a pusztai lét fő megélhetési formáját adta, de a megtelepedés és a földművelés nagyobb arányú volt, mint a nomádizmus. Ez a félnomád népesség félig földbe mélyített és felszíni házakban lakott, egy családon belül éltek a fiatalabb nős férfiak , férjezett lányok is a családfővel és a feleségével. Ebben a korban a több rokon nagycsaládot egyesítő nemzettség vagy had lehetett a társadalom legfontosabb egysége. A vér ereje óriási összetartó hatalommal bírt. Egy törzs élén a legtehetősebb nemzettségek álltak. A legerősebb a későbbről ismert Magyar vagy Megyer törzs lehetett, amely az egész nép önelnevezését viselte. Az előkelőbb nemzettségek mérhetetlen gazdagságáról és pompakedveléséről a feltárt sírok tanúskodnak. Egy Omszk környéki sírban övdíszeket, ezüst lószerszámdíszeket, és arany ékszereket találtak.

Az ősmagyarság hitvilága
Az ősmagyarság hitvilágának elemeit, a mondák jeleneteit ábrázolják ékszereken, aranylemezeken, övdíszeken. Az egyik legismertebb, a táltos legenda. A táltos az, aki, foggal, vagy több csonttal születik, már gyermekkorában furcsán viselkedik, kerüli az embereket, állandó látomásai vannak. 7 esztendős korában jön el a sámánná válás ideje, ekkor révületbe esik, rohamszerű állapotba kerül, vagy több napos álomba merül a túlvilági szellemek érte jönnek, s ekkor tanítják a mesterségre a másvilágon. A szellemek bikaképében vagy halálfej alakjában jelennek meg. A sámán földöntúli erőkkel képes kommunikálni, megtalálja az eltűnt dolgokat a halott embereket. Gyakran esik révületbe ezt dobszó vagy ásítás kíséri így bocsátja magába az érkező szellemeket. Hun övdíszeken gyakran ábrázolták e legenda egyik jelenetét, amikor a sámán lelke bikává változik s így küzd meg az ellenféllel.

Az ősmagyarság második korszakában kb. a VI. század közepén őseink elhagyták hazájukat és az Urál hegység nyugati oldalára költöztek. E korszakot a magyarság „török korszakának” is nevezik, mert ekkor kerültek szoros kapcsolatba a kazárokkal és a bolgárokkal. Ez időtájt már kevesebben voltak a megtelepültek mert örökös veszélyt jelentettek számukra a steppei népmozgások, fő megélhetésük a legeltető állattartás volt. A félig földbe vájt házakat felváltották a boltozatos sátrak. Elhunytjaik mellé a sírba temették feltorozott lovuk bőrét, koponyával és lábcsontokkal.

Később a kazár mintára kialakult a félnomád magyar államszervezet. A kettős fejedelemség élén isteni eredetűnek tartott főkirály /kende/ állt, az alkirály /gyula/ a seregeknek volt parancsolója. A magyarságot ért török kultúra igen nagy hatással bírt. Szellemi műveltségünk sokat gazdagodott ebben az időszakban, néhány mondának a gyökerét a török népek körében lelték fel a néprajzkutatók. A VI. századbeli őseink öltözködése veretekkel díszített bőrtarsollyal, női hajfonatkorongokkal bővült.

Az ősmagyar korszak a honfoglalás idején véget ért, az új környezet, új szomszédokkal és új életviszonyokkal járt , így a magyarság életében egy egészen más fejezet kezdődött.


 
 
[ 19954 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot

 
x