A magyarok Szent Koronája
hirdetés
Címlap / Psziché / A magyarok Szent Koronája

A magyarok Szent Koronája

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-04-21

E kincs birtoklásáért trónviszályok dúltak, hatalmi harcokat, háborút folytattak. Megesett, hogy elvesztették, avagy egyszerűen ellopták, titokban őrizték, menekítés közben elásták, sőt sokszor még el is hurcolták az országból. Hazatérése mindig valamely emelkedett, országos ünnepséget és hangulatot jelentett. 


Rendezvénynaptár
E kincs birtoklásáért trónviszályok dúltak, hatalmi harcokat, háborút folytattak. Megesett, hogy elvesztették, avagy egyszerűen ellopták, titokban őrizték, menekítés közben elásták, sőt sokszor még el is hurcolták az országból. Hazatérése mindig valamely emelkedett, országos ünnepséget és hangulatot jelentett. A korona története tehát képes egy gyengébb krimit minden nehézség nélkül túlszárnyalni. És hogy miben is rejlik jelentősége?

Egyes művészettörténeti vizsgálatok szerint a Szent Korona már sokkal korábban a magyarok birtokában volt, mint ahogyan azt régebben hitték. Előbb hun, majd avar tulajdonban volt, később a Frank Birodalomba került és csak ezen vándorút után adta vissza II. Szilveszter pápa és III. Ottó Szent Istvánnak.

Szent István koronakérése abban az időben politikailag szükséges lépés volt. Agyrészről a korona, mint hatalmi jelvény önmagában is biztosítékot jelentett az itt élő hun és avar népeknek arra, hogy az Árpádok az őslakók jogait és kiváltságait tiszteletben tartják. Másfelől a korona Szent Istvánnak és keresztény államának nemzetközi szintű elismerésének jelképe is volt, méghozzá hun-avar-magyar jogfolytonosság útján.

Ugyanakkor a törzsi területi szervezet felbontása és a vármegyerendszer bevezetése szükségessé tette, hogy István király a Kárpát-medence egész szabad lakossága számára adjon egy jogi biztosítékot a kiváltságok megtartására és a király leválthatóságára nézve. Ennek legegyszerűbb módja az volt, hogy István király koronáját önmaga (pontosabban a mindenkori magyar király) és az ország fölé helyezte.

A magyar közjog szerint Magyarország esetében, tehát a világon egyedülálló módon, az ország a Koronáé, a Szent Korona tulajdona. Szent István tulajdonképpen ezt írta meg az Intelmekben, ahol az uralkodás minden fontos feltételét a Magyar Szent Koronával azonosította. Az Intelmek szerint a Szent Korona jelképezi:
· az országot mint területet,
· az országot mint egy uralom alá tartozó népességet;
· a közigazgatási intézményrendszert; az egyházi intézményrendszert;
· az apostoli keresztény hitet;
· az apostolságot;
· az uralkodó személyt;
· az uralkodói tulajdonságokat és képességeket;
· az igazságos ítélkezést és a jogi intézményrendszert;
· a társadalmi türelmet;
· az ország védelmét;
· az országban lakó, együtt elő, vendégként befogadott idegen
népeket és azok jogtalan hatalomra törésének
megakadályozását.
Szent István halálos ágyán, főurainak jelenlétében, a Koronát Szűz Máriának ajánlotta, akinek közvetítésével, hite szerint, azt Istentől megkapta. Ezzel országát és koronáját közvetve Isten kezébe tette. Ebben az értelemben, a Szent Korona eszmét István tudatos politikája alakította ki, és az Intelmek tekinthető a világ első írásban megmaradt alkotmányának.

Erre a jelenségre egy másik lehetséges magyarázat, hogy a koronát beavatási koronaként használták. És hogy mi is az a beavatási korona? Az a korona, a készlet azon tagja, amit a király csak egyszer illeszthetett a fejére: megkoronázásakor, „beavatásakor”. A magyar király koronázásra szigorú előírás volt érvényben: Fehérváron kellett prezentálni, egy fő ünnepnapon, csakis a Szent Koronával, és az esztergomi érsek volt köteles a ceremóniát levezényelni. Ha az itt felsorolt elemek bármelyike hiányzott a koronázás érvénytelen volt. (Az évszázadok során ebből még sok bonyodalom adódott.) A beavató korona a civilizált országok újabbkori történetében csak a magyaroknál fordul elő. A primitív népek köréből viszont már tudunk ilyen példát hozni: ilyenek a sámán- és táltoskoronák. Míg más népeknél a királyhoz készíttetnek koronát, addig nálunk fordított a helyzet: a koronához keresnek királyt. A magyar jog a legfelsőbb állami méltóságnak tekintette a magyar Koronát, tehát a mindenkori király fölé helyezte. Koronánk különleges, beavatási szerepét támasztja alá az is, hogy a XV. századig nem volt hiteles ábrázolása: még a középkorban is a beavatási koronákat "ábrázolhatatlannak" tekintették.

Egyes történészek szerint viszont a Szent Koronát csak Könyves Kálmán (1095-1116) tette mindenekfölött állóvá. Erről tanúskodik többek között Werbőczy elmélete is. Könyves Kálmán király teremtette meg az államalapító mítoszát. Kálmán király kora után a korona nem csupán szent, hanem a királyi hatalmon fölülemelkedő, különleges "személy", akinek az ország népe hűséggel tartozik. A holt élővé lesz, egyetlen tárgy mindenek fölött álló hatalommá, egy korona a király fölött álló lelki impériummá. Werbőczy István, a magyar feudalizmus korának nagy jogtudósa latin nyelvű Hármas könyvében (Tripartitusz, Bécs, 1517) írásban fogalmazta meg a koronaelméletet, a magyar Szent Korona-tant. Werbőczy joggyűjteménye szerint a magyar királyságban a hatalom forrása a Szent Korona és nem a mindenkori király.

Hogy ki kitől eredezteti a Korona-tant, döntse el saját maga. A kínálat óriási. Én személy szerint a beavatási korona elmélet lelkes híve vagyok.

kp


 
 
[ 1652 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot

 
x