Kulturális robbanás - csak melléktermék?
hirdetés
Címlap / Psziché / Kulturális robbanás - csak melléktermék?

Kulturális robbanás - csak melléktermék?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-02-26

A nagy népsűrűség serkenti az ötletek és képességek továbbadását, megelőzi az újítások elsikkadását. Ennek köszönhető, hogy időnként a világ különböző részein megjelenik egyfajta új, modern emberi viselkedés. 


Rendezvénynaptár

Meglepő kijelentés
A növekvő népsűrűség nagyobb szerepet játszott a modern emberi viselkedés megjelenésében, mint az agytérfogat növekesése, állítja az ULC (University College London) új tanulmánya, mely a Science folyóiratban jelent meg.
 
A nagy népsűrűség serkenti az ötletek és képességek továbbadását, megelőzi az újítások elsikkadását. Ennek köszönhető, hogy időnként a világ különböző részein megjelenik egyfajta új, modern emberi viselkedés.

A létszám
Tanulmányában az UCL csapata felfedezte, hogy a generációról generációra szálló komplex képességek csak akkor maradhatnak fenn, ha van egy bizonyos mennyiségű interakció az emberek között. A helyi tanulást számítógéppel szimulálták, és kimutatták, hogy a gazdag és szegényes képességekkel rendelkező csoportok egyaránt hosszú ideig képesek fennmaradni. A fennmaradó képességek foka pedig a helyi népsűrűségtől és a vándorlás mértékétől függ. A múltbéli népcsoportok nagyságát genetikai becslések segítségével mérték fel, így a csapat kimutatta, hogy a népsűrűség hasonló volt Afrika szub-szaharai részén, Európában és a Közép-Keleten akkor, mikor a modern viselkedés először megjelent ezeken a területeken. A cikk arra is rámutat, hogy mikor a népesség a klímaváltozás miatt átmenetileg megcsappant, a modern emberi viselkedés is eltűnt Afrika szub-szaharai részén.

HarmoNet tipp: Robbanás a világba - krízis vagy katarzis? >>

Adam Powell, az AHRC Evolúciós és Kulturális Sokszínűség Központjából elmondta: „A cikkünk új modellt mutat be arra, hogy a modern emberi viselkedés miért eltérő időpontban kezdődött a világ különböző pontjain, és miért tűnt el néha bizonyos helyeken, továbbá, hogy miért csak 100 000 évvel a modern ember megjelenése után alakult ki. A modern emberi viselkedés alatt azt a radikális technikai és kulturális változást értjük, mely fajunkra egyedülálló módon jellemző. Ebbe beletartozik a szimbolikus viselkedés, mint pl. az absztrakt és realista művészet; a testdíszítés gyöngyökkel, festékkel vagy tetoválással; a hangszeres zene; csontból, agancsból és elefántcsontból készített dísztárgyak; kifinomult vadászeszközök és csapdák: bumerángok és hálók."

Az UCL Archeológiai Intézet professzora, Stephen Shennan szerint: „A modern ember legalább 160 000-200 000 éve él a Földön, de csak nagyjából 90 000 évvel ezelőttről vannak archeológiai bizonyítékok arra, hogy megjelentek az első kezdetleges kőeszközök. Európában és Ázsiában a fejlett technológia és viselkedés csak 45 000 évvel ezelőtt jelentek meg, mikor erre a területre érkeztek Ázsiában és Ausztráliában azonban csak jóval később, az emberi jelenlét ellenére. Afrika szub-szaharai részén a helyzet sokkal összetettebb. A modern emberi viselkedés sok alkotóeleme (pl. az első elvont művészeti alkotás – nagyjából 90 000 évvel ezelőtt jelent meg, de 65 000 évvel ezelőtt eltűnt, majd 40 000 évvel ezelőtt bukkant fel ismét."

Nagyobb agy, nyelvek, környezet - de mi az igazság?
A tudósokban sokféle elmélet megfogalmazódott, hogy miért pont így ment végbe a kulturális robbanás, a nagyobb agytérfogattal rendelkező mutációk megjelenésétől a nyelvek fejlődésén át az új környezethez való alkalmazkodás szükségességéig. Ezekkel a magyarázatokkal az a baj, hogy egyik sem írja körül teljességgel a modern emberi viselkedés megjelenését különböző helyeken különböző időpontokban, vagy hogy miért tűnt el átmenetileg Afrikában.
Dr Mark Thomas, az UCL Genetikai, Evolúciós és Környezeti részlegéből így vélekedik: „Mikor arra gondolunk, miként váltunk ilyen fejlett gondolkodású lényekké, gyakran felmerül bennünk valamilyen hirtelen változás képe. A valóságban erre semmilyen bizonyíték sincs. Modellünk alá tudja ezt támasztani, még akkor is, ha agyi kapacitásunk ugyanakkora, mint mikor kb. 200 000 évvel ezelőtt ez a faj kialakult. Vicces, hogy a felfedezés ugyanúgy megállja a helyét manapság, mint 90 000 évvel ezelőtt: a sikeres innováció nem a briliáns elmén múlik, hanem az emberi kapcsolatokon.”

Medipress
 




 
 
[ 1112 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
x