Agy és tudat
Címlap / Psziché / Agy és tudat

Agy és tudat

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

tudat.jpg
HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-05-26

 

Gondolkodunk tehát vagyunk. Ez a descartes-i gondolat kevesek számára vitatható. De vajon mi vagyunk azok, akik gondolkodnak, vagy csupán az agyunk, "ami" gondolkodik. Létezhet-e a testtől független szellem vagy lélek? Erre a régóta létező dilemmára keresi a választ a következő írás, ami a pszichológia legújabb dimenzióiba kínál betekintést.

Pszichológia, ami lélektannak is fordítható. Egy tudományág neve, és az ismert világ talán legrejtélyesebb fogalmával, a tudattal foglalkozik. A tudat, konkrétabban a tudati élmény egyszerre a legvalósabb - talán az egyetlen igazán objektív - tapasztalás a létről, másrészről a legnehezebben definiálható és megmagyarázható tény az ember által megismert világban. Nem tudjuk honnan is születik ez a testetlen, folyamatosan változó élmény. Nincs súlya, anyaga, kiterjedése, mégis az egyetlen vitathatatlanul létező "dolog" életünkben. A korábbi korok filozófiái ezt a dilemmát többnyire idealista, vagy dualista megközelítéssel próbálták feloldani, amiben az idealizmus csak a tudatot tekintette alapvető létezőnek, míg a dualizmus az anyagi világgal párhuzamosan, kölcsönhatásban álló külön valóságként képzelte el.

A materialista filozófia gyökeresen új felfogást vezetett be ebben a kérdéskörben, csupán az anyagot tekintve objektív létezőként, a tudatot anyagi folyamatok eredményeként tekinti. Eszerint az elképzelés szerint a tudati élmény az anyag ismerten legbonyolultabb és komplexebb szerveződési fokán jelenik meg az élő emberi agy termékeként. Ebben a felfogásban a tudati működések - ellentmondva minden idők vallásfilozófiai tételeinek - kizárólagosan az élő agy működéséhez köthetők, ami egyrészt a jelenpontban észlel és érzékel, másrészt a memóriájában elraktározott tapasztalatok alapján - jól-rosszul - dönt, és ennek megfelelően testi funkcióival alakítja sorsát, vagyis környezete fizikálisan befolyásolható eseményeit. Tudat eszerint nem létezhet az élet előtt, vagy után, nem működhet a testen kívül, létéről az agy, vagy annak életfunkcióinak hiányában beszélni merő képtelenség. A tudat tehát csupán az agy biológiai létének "itt és most"-jában létezhet, lokális észlelési és cselekvési hatásaiban kifejezhetően.

A materialista modellben azonban olyan igen komoly hiányosságokra bukkanhatunk, amelyek ezt a filozófiát alapjaiban teszik kérdésessé. A tudat ugyanis - bizonyos működéseiben vitathatatlanul - nem lokális jelenség. Az érthetőség kedvéért tudni kell, hogy a mai természettudományos ismeretek, a három térkoordináta közt leírható fizikai változásokat egy egydimenziós időkoordináta, a múltból a jövőbe tartő jelenpont haladásával írják le. A múlt tehát már, a jövő még nem létezik, vagyis a múlt a tudatban ezek szerint csupán az emlékezetben, a jövő pedig csupán a logikai modellekben és a fantáziában létezik, a tudat pedig, mint az "élő agy terméke" csupán a koponya falaiban fészkel, helyesebben szólva generálódik.

Bár a behaviorizmus pszichológiai irányzata - felejthető módon - csupán a viselkedést tartja megfigyelhetően valóságos jelenségnek, a tudat léte az azt átélő tudatos lények számára vitathatatlan, sőt az egyetlen vitathatatlan valóság. Paradox módon ez az élmény mások számára önálló valóságként nem igazolható, hiszen lehet hogy egy tudatosnak tűnő lény - valós belső tartalom híján - csak annak látszik, Berkeley angol püspök és filozófus szerint, ugyanakkor a saját élményen túl minden csupán illúzió. Ezek a - némi logikai csapdát és paranoiát sejtető - filozófiák azonban célszerűen túlléphetők és a teljesebb megismerés érdekében - a máig ismert tudáselemeket összevetve - komplexebb világlátásra cserélhetők.
Összegezzük most, mit is tudunk valójában a tudatról. Bár a tudat érzékszervi észlelései és cselekvései valóban egy lokális anyagi Univerzum törvényszerűségei közt értelmezhetők, létezik egy olyan tudományos megismerési irányzat, amelynek a megfigyelései ezt zavarbaejtő módon egészítik ki.

A tudományos parapszichológia, ami az élőlények és környezetük fizikailag ismeretlen kölcsönhatásait vizsgálja, végsősoron arra a megállapításra jutott, hogy a tudat - bizonyos működéseiben - egyáltalán nem lokális jelenségként írható le. Az érzékszerveken túli észlelések (ESP: extra sensory perception) ténye arra világít rá, hogy tudat és tudat, ill. a tudat és tárgyi környezet között fizikailag értelmezhetetlen de valós összeköttetések állnak fenn. Ha az ESP harmadik tényezőjét, vagyis a jövőérzékelést tekintjük, láthatjuk, hogy itt nem egy mennyiségileg alig detektálható anomáliával, hanem egy minőségileg új jelenséggel állunk szemben. A tudat és tudat közötti ESP - a telepátia - csakúgy, mint a fizikailag elzárt tárgyi környezet észlelete - a clairvoyance - tulajdonképpen még magyarázhatónak tűnne valamiféle ismeretlen sugárzás létével, azonban a jövőérzékelés, vagy idegen szóval prekogníció, egy merőben új tudat-valóság felfogást sejtet.

A tudat magasabb szférájú világa ugyanis merőleges az időbe vetett észlelések világára, tekintve hogy egy, az ismert téridőn túlra utaló mechanizmus csak magasabb dimenziókban képzelhető el, illetve írható le. Az elképzelés persze csak megbocsáthatóan emberi nyelvi fordulat, hiszen szavaink és fogalmaink az általunk tapasztalt, összességükben négy téridő dimenzióra vonatkozhatnak. Szembe kell néznünk azzal a - maga módján kínos - helyzettel, hogy saját tudatunk megélése - eltekintve a misztikus és vitathatón intuitív megtapasztalásoktól - csak egy alacsonyabb dimenziórendszer tapasztalása.

A tudomány mindezektől eltekintve, "pillanatnyilag" megingathatatlan tényeket kíván. A tények tehát a következők. A tudat képes tőle térben és időben - bármilyen mérhető távolságban, ill. a múltban vagy a jövőben - elszeparáltan zajló eseményekről és állapotokról információkat szerezni, sőt (lásd PK: pszichokinézis, vagyis a tudat ismeretlen fizikájú kölcsönhatása a tárgyi rendszerekre) azokra hatni is. Eljutottunk tehát egy olyan tudatképhez, ahol a tudat mintegy felülírja az ismert fizikai törvényszerűségeket, messze kiszakadva az agyi mechanizmusok ismert korlátai közül.

A tudományos parapszichológia így már nemcsak a normálistól épp csak szignifikánsan (a véletlentől statisztikailag jelentős módon eltérően), hanem a jelenlegi világlátásunk alapját képező törvényrendszereken kívül is működő tudatot térképezi. A korábban említett merőlegesség a magasabb dimenziók feltételeként beteljesíti azt az elvárást, amit a geometria dimenzióiban is megszokhattunk, vagyis, hogy minden pontja merőleges korábbi pontjaira. A tudat azonban geometriailag nehezen írható le. Újfent hangsúlyoznám, hogy szubjektív benyomások törvényszerűségeit kell mindebben integrálni és szintetizáltan értelmezni, gyakorlatilag lefordíthatóvá téve a lefordíthatatlant.

Lássuk most azt, hogy mit tudunk az agyról. Végsősoron nem sokkal többet, mint amit Kossuth idejében tudhattak volna egy egyszerű tranzisztoros zsebrádió készülékről. A néhai ügyeskezű mesterek talán rájöhettek volna arra, amire mi is, hogy bizonyos mechanikai vagy kémiai effektusok befolyásolják a szerkezet működését. Mindehhez feltételezni kellett volna és valószínűn feltételezni kell ma is egy adót - korrektebben fogalmazva itt inkább adó-vevő készülékről lehet szó - aminek fel nem fogott hiánya csak félreértésekhez vezethet. Az agyterületek ingerlésével kiváltott érzékelések és cselekvések értelmezései éppen csak az azokat befolyásoló hatásokat hagyhatják figyelmen kívül, főképp abban az esetben elmarasztalhatóan, ha azok léte más utakon már kétségkívül bizonyítottan szükségszerűen létezik.

Korábban említetten a magasabb dimenziójú tudati észleletek a Kossuth rádió adásához hasonlóan maradhatnak rejtve az annak létét nem ismerők előtt. Ez a - magasabb dimenziójú - adás azonban, nemcsak a ma és a tegnap híreit szállítja az agyak által is érintett tudatok számára, hanem a holnapok tetteket befolyásoló híreit is. Mindez egy újabb világszemléletet, egy újabb agy és tudat kölcsönhatási rendszer, vagyis végsősoron egy pszichofizikai egység képét vázolhatja fel az arra nyitott elmék számára. A jelen tetteinek megismerhető jövőbeli következményeiből válogató tudat, nem kevésbé nonszensz valóságot körvonalaz, mint a halálközeli élményeket átélő agyhalálban észlelő, nehezen körvonalazható pszichológiai státusz, vagy a mindezen rejtélyeket régóta ismerni látszó többévezredes, mindmáig csak a vallásfilozófiák nyelvén megfogalmazott ősi emberi bölcsesség. A mai emberiség - és a holnap pszichológiája - új kihívás előtt áll. Lefordítani és felfogni kell megtanulnia a tudat új dimenzióit, ténnyé tenni és alkalmazni az ősök által meglátott valóságot, hétköznapi bölcsességként alkalmazva a részekre szakított információözönben, - magát a lényeget.

Paulinyi Tamás




Előző oldal!
 
 
[ 2554 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x