A fényből vissza a sötétségbe?
Címlap / Psziché / A fényből vissza a sötétségbe?

A fényből vissza a sötétségbe?

Forrás: Hazatérés
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-08-08

Az önismeretben elmélyedők gyakran megtapasztalják az érzelmi hullámvasút egy speciális fajtáját: amikor látszólag sokkal rosszabb lesz újra minden, mint mielőtt elkezdtek volna önmagukkal törődni, meditálni, kitisztítani az életüket, begyógyítani a sebeiket. Van-e visszaút a fényből a sötétségbe?  

 

A belső önismereti munka, a tudatosodás nem egy légből kapott hókuszpókusz, vagy ezoterikus érdeklődésű, unatkozó háziasszonyok hobbija, ahogy talán még néhányan gondolják (bár kétségtelen, hogy így is lehet űzni). Amikor elkezdünk tudatosabbá válni önmagunkra és a világra, az sok mindent elindít a kézzelfogható, fizikai életünkben is, hiszen azzal, hogy őszintén feltárjuk a sebeinket, problémáinkat és mélyebben megértjük a helyünket a világban, már semmi sem lesz ugyanolyan, mint előtte és természetes módon fogunk változtatni az életkörülményeinken.

Ám ahhoz, hogy valami új megszülessen, a réginek el kell tűnnie, meg kell semmisülnie és ez sokszor fenyegető, félelmetes események, veszteségek formáját ölti az életünkben. Sokan megtapasztalják, hogy miután megismertek néhány spirituális technikát és elkezdik használni, kezdik úgy érezni, hogy kitisztult minden és érteni vélik azt, ami eddig érthetetlen volt, ám ekkor hirtelen jön egy furcsa csavar, és - látszólag - szétesik az eddig valahogy működő életük, világuk és legszívesebben visszatérnének a régi, korábban fájdalmas, de azért mégiscsak ismerős posványukba. Sokan ilyenkor abbahagyják a megismert módszerek gyakorlását, mert megijednek a káosztól, az ismeretlentől, vagy a lehetséges következményektől. Sokan félnek továbblépni, mert az már túl nagy változtatásokkal járna, amelyre nem érzik magukat képesnek vagy esetleg nem hajlandóak kilépni a megszokott komfortzónájukból.

Ez egy nagy mérföldkő a belső ösvényen, mert látszólag rosszabb lesz minden és hát ki akarta ezt? Én biztosan nem, hiszen éppenhogy jobban akartam lenni, azért kezdtem el meditálni, jógázni vagy bármi egyéb. Pedig ez valóban csak a külső látszat, hiszen az emelkedő tudatosságunk fényében csupán megmutatkoznak azok a sebek és diszharmóniák, amik eddig is bennünk voltak, csak éppen rejtve, belül dolgoztak. Olyan ez, mint amikor egy sötét raktárszobába benyitva a lomokra és a dobozokra ráesik a kívülről jövő első fénysugár. A lomok és dobozok azelőtt is ott voltak, csak nem foglalkoztunk velük, nem irányítottuk rájuk a tudatosságunk fénycsóváját. Amikor viszont már tudatosan érzékeljük ezeket a fájdalmas pontokat, az életünket megterhelő kacatokat (legyen szó akár egy kapcsolatról, egy munkáról, egy szükségtelen vagy megbetegítő szokásról, egy meg nem bocsátott tévedésről, sérelemről vagy bármi másról), akkor sokkal könnyebb megtenni a szükséges lépéseket és begyógyítani a sebeket, mint korábban, amikor még sötétben tapogatóztunk.

A kulcs ebben az érzelmileg nagyon is megterhelő folyamatban általában a megbocsátás.
Ami azt jelenti, hogy először önmagamnak bocsássak meg, hogy hagytam ezt a helyzetet megjelenni az életemben. Bennem volt valami diszharmónia, amit a külvilág tükrözött, így először ezt a diszharmóniát kell feltárnom és önmagamban meggyógyítanom. Így tudok csak túllépni rajta, és elengedni a fájdalmat, és valószínűleg sokan megtapasztalták már hozzám hasonlóan, hogy ez nem megy egyik pillanatról a másikra.

Gyakran újra és újra előjön ugyanaz a fájdalmas érzés, ugyanaz a téma, amit már százszor lerágott csontnak érzünk és talán a tudatos szinten úgy is gondoljuk, már rég túl vagyunk rajta. Talán igen, talán van még valami maradvány a legmélyebb rétegekben és most már „csak” az szeretne gyógyulni. A saját tapasztalatom az, hogy nem kell megijedni, pláne nem sikertelennek érezni magunkat, amikor a legmélyebb rétegekből jönnek fel a sötét részeink, jobb örülni annak, hogy megengedtük, hogy ezek a mély rétegek is tisztuljanak és tudatosabbá váljunk rájuk, hiszen a valódi, mély gyógyulás csak így lehetséges.  Mindez egy tudatos választást, döntést is igényel: letenni a voksod az öröm és a harmónia mellett, akkor is, amikor a legmélyebb sárban tapicskolsz, amikor a saját ősi mocsaradban dolgozol, takarítasz és gyógyítod magadat.

És amikor elviselhetetlenül nehézzé és fájdalmassá válik ez a folyamat, akkor tudd, hogy bármikor leteheted, abbahagyhatod, befejezheted, hogy további erőt gyűjts és visszatérj később (bármikor). Mi az, ami ilyenkor segít? Egyértelműen az erőteljesen fizikai jellegű dolgok: egy kiadós mozgás, egy hosszú túra a természetben, egy jó szex, egy tál finom étel, a kertészkedés és bármilyen földdel, vagy a természetben végzett tevékenység. Az ilyen fizikai tevékenységek a legjobbak ahhoz, hogy kellően leföldeljük az energiáinkat  - ilyenkor szinte magától kitisztul az energiarendszerünk, és a természetben található finom prána különösen segít megszabadulni az elhasználódott érzelmi energiáktól. Ezek az egyszerűnek tűnő dolgok ráadásul általában azok a cselekvések is egyben, amelyek a Belső Gyermekünket, érzékeny, sérülékeny, az örömben létező gyermeki lélekrészünket tiszta örömmel töltik fel, hogy új erőre kapva ismét együtt tudjon működni az aktív, tervező felnőtt énünkkel.
 





 
 
[ 4793 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x