A génjeinkben van a stressz?
Címlap / Psziché / A génjeinkben van a stressz?

A génjeinkben van a stressz?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-05-30

Egyik tanulmány a másik után köti a stresszt a hosszú munkaórákhoz és a rossz főnökökhöz, a stresszhez pedig aztán az egészségügyi problémákat, az álmatlanságtól kezdve a szívrohamig. Ám úgy tűnik, önmagában a munka mégsem okolható a stresszért... 

 

Egy svéd ikerpár tanulmánya azt sugallja, hogy a munkából fakadó stressz és az egészségügyi problémák közti kapcsolatot befolyásolja a személyiség és a temperamentum – az is, hogy mennyire optimista egy ember, mennyire becsüli önmagát, mennyire önkritikus. Ezek a vonások pedig a genetikához kapcsolódnak.

A kutatók 300 kétpetéjű és egypetéjű ikerpár adatait elemezték, akik közül sokan nem is együtt nőttek fel. A megosztott gének különböző variációi és a nevelés lehetővé tette a kutatók számára, hogy a gének és a környezet közötti kapcsolatot, valamint a munkával járó stresszt, az elégedettséget és a fizikai egészséget elemezzék.

Miután összevetették az eredményeket, levonták a következtetéseket: a személyiségtípust összefüggésbe lehetett hozni a munkahelyi stresszel és az egészséggel, úgy tűnik, a személyiségbeli különbségek nagy része – közel 45 százaléka – a géneknek tudható be.

A későbbi analízis becslése alapján a genetika felelős 32 százalékban a munkahelyi stressz személyiségre gyakorolt hatásáért, 35 százalékban a munkahelyi elégedettségért és 47 százalékban az egészségügyi problémákért..

A végeredmény szerint a munkahelyi stressz és a rossz egészségügyi állapot a géneknek és a személyiségünknek is köszönhető.


„Nem állítjuk, hogy a munkahelyi stressz nem lehet felelős és nem okoz gondot, vagy hogy nincsenek olyan dolgok, melyek stresszt okoznak –
mondta Timothy Judge PhD, a tanulmány vezetője, az Indianai South Bend-ben levő Notre Dame egyetem professzora. – De azt sem mondhatjuk, hogy mindenkinek jobb lenne az élete, ha gyakran cserélne munkát.”

Az Organizational Behavior and Human Decision Processes szaklapban megjelent tanulmány, úgy tűnik, arra hívja fel a figyelmet, hogy a természet elől nem menekülhetünk. A kutatók szerint kérdéses, hogy a stresszt a környezet - melyben nap mint nap mozgunk - váltja ki, vagy a dolgozó veleszületett személyisége?

Ez a kérdés nem ennyire egysíkú – véli Carol A. Prescott PhD, a dél-kaliforniai, Los Angeles-i egyetem pszichológiaprofesszora. „Az iker-tanulmányokban nehéz elkülöníteni a környezetet, melyen mindkét testvér osztozott – mindegy, hogy ez gyermekkori környezet volt vagy munkahelyi -, attól a környezettől, melyhez egyiküknek nem volt köze, vagyis a véletlenszerű eseményeket, választásokat, a szerencsét, a személyes döntéseket.”

A szakember szerint éppen a nem megosztott környezet határozza meg sok esetben a viselkedést. Judge és kollégái megpróbáltak disztingválni a megosztott és nem megosztott tényezők között. Amellett, hogy figyelembe vették, együtt nőttek-e fel az ikrek, ellenőrizték az oktatási- illetve munkahelyi környezetet és jellemzőiket (így a veszélyes munkahelyet is), még mindig maradhattak sajátos különbségek a nem megosztott környezetből fakadóan.

S bár sok „szürke” terület maradt, a tanulmány felveti annak lehetőségét, hogy a korábbi tanulmányok, melyek a munkahelyi stresszt és az egészségügyi problémákat szorosan összekötötték, nem mutattak teljes képet.

A lakosságot széles körben vizsgáló epidemiológiai vizsgálatok szintén nem vették számításba a géneket és a temperamentumot – a tényezőket, melyek hatással lehetnek arra, hogyan éli meg a munkahelyi stresszt valaki, vagy hogyan írja le azt egy kérdőívben – mondta Timothy Judge, aki hozzátette, a stressz és az egészségügyi probléma közötti kapcsolat nagy része genetikus.



Simon Rego
, aki a New York-i Albert Einstein College pszichiátria- és viselkedéstudomány adjunktusa és egyben a Montefiore egészségközpont munkatársa, elmondta: nem szabad elfelejtenünk, hogy a gének befolyásolnak, ámde nem tartanak ellenőrzés alatt minket. Valaki, aki érzékenyebb a munkahelyi stresszre, ettől még nem stresszeli túl magát szükségszerűen. A stressz gyakran akkor kap igazán hangsúlyt, ha az ember temperamentuma és a környezeti hatások összeadódnak.

„A hajlam és a stresszorok közti kölcsönhatás az, ami valóban aktiválja a stresszre való érzékenységet” – véli az adjunktus.

Ha hajlamosak vagyunk is a stresszre – akár génjeink, akár élettapasztalataink, vagy a kettő ötvöződése miatt -, jó hír, hogy képesek vagyunk megküzdeni vele. A beszédterápia például segít az embereknek felismerni a szituációkat, melyek fokozott stresszt váltanak ki belőlük és megtanulni, hogyan küzdjenek meg ezekkel – tette hozzá Simon Rego.


B.A.

Forrás >>

Képek: FreeDigitalPhotos.net





 
 
[ 1848 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x