Életjáték, avagy megkérdezzük-e a közönséget, ha nem...
Címlap / Psziché / Életjáték, avagy megkérdezzük-e a közönséget, ha nem tudjuk a választ?

Életjáték, avagy megkérdezzük-e a közönséget, ha nem tudjuk a választ?

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-28

Az életed, akár egy vetélkedő. Néha telefonos segítséget kérsz, néha pedig megkérdezed a közönséget és várod, hogy szavazzanak arról: igen, vagy nem a helyes döntés. Vajon jó-e megkérdezni a "közönséget", ha nehéz idők vannak?  

Az emberi élet már csak olyan, hogy néha megakad. A népnyelv úgy mondja: nem látom a fától az erdőt! Ugye te is éreztél már így?

A pszichológusok egyik csoportja azt mondja, hogy ilyenkor kérjünk visszajelzést a környezetünktől, a másik fele épp az ellenkezőjét tanácsolja: - soha ne a külvilág jelzéseit figyeljük. A megengedő jellemű szakértők pedig hibrid megoldást javallnak, előbb írd össze azt, hogy mit gondolsz te, aztán kérdezd meg a többieket és végül igazából csinálj amit akarsz. Ha megpróbálsz rájuk hallgatni, elveszel a zölderdőben, mint valami házi mézeskalácsra kattant ifjonc mesehős. Azt, hogy kinek van igaza, legfeljebb egy népszerű mondókával kiszámolhatod, vagy kiingázhatod egy ezoterikus pillanatban. Mindegyik módszer tuti. Tuti, hogy annyira válik majd be amennyire hiszel benne. (Vagyis ha nem válik be mégsem, akkor arra foghatod, hogy a hited mélységében volt a hiba.)

… és akkor megkérdezzük a közönséget…
A közönség, ahogy a vetélkedőben is, vagy jól tudja, vagy nem. Egyáltalán nem biztos, hogy az ítéletük helyes, ráadásul a legtöbb ember, ha kikérik a véleményét, azonnal jogot formál arra, hogy bele is szóljon az életedbe. A végén számon fogja kérni rajtad, hogy miért nem azt tetted, amit ő mondott, hiszen az a tuti, egyedül üdvözítő megoldás, és a Bözsike néninek hatvanhétben bár bejött. Akkor neked is be fog, és nincs apelláta. A közönség tehát nehezen bírható rá arra, hogy független, véleményformálás nélküli nézőpontot adjon. Közönség alatt természetesen azokat az embereket értem, akik körbevesznek téged. Szomszédok, barátok, kollégák, ismerősök, meg a „futottak még…” kategóriában szereplő egyszerű „ismik a facebookról” – általában ők a legbölcsebb generálmassza. Ha nem hiszed, próbáld ki! (Utána írd le ide a hozzászólások közé a tapasztalatokat.)

Ne hallgass senkire!
Ha beleunsz az észt osztó tömegbe, akkor ez lesz a te jelmondatod. Azt azonban még mindig senki nem mondta meg, hogy ha nem kapsz külső segítséget, akkor mi a fene is legyen úgy mégis? Hiszen elakadtál! Ilyenkor hosszú, kínos egy helyben tipródás várható, esetleg a probléma elmélyítése foggal, körömmel, körömszakadtával. Kemény erők bevetése abba, hogy távol tartsuk a megmondó okos közönséget, vagy legalább impregnáljuk lelkünk külső rétegét egy beszólás-taszító attitűddel.

Hogy láthatod meg a fától az erdőt?
Az elakadás azért van, mert nagyon nagy figyelmet fordítasz valaminek, ami megakaszt téged. Olyan ez, mintha az orrodat hozzányomnád a problémádat jelképező falhoz és siránkoznál, hogy a probléma nagyon nagy, nagyon közeli és nagyon kemény. A megoldás ilyenkor az eltávolodás. Mivel a probléma olyankor nagyon is valós, nagyon is élénk, nagyon is sok figyelmet igényel, így ne vedd le róla a fókuszpontodat, csak lépdelj tőle hátrébb. Ahogy a szép magyar mondásban is van, ha látni akarod a fától az erdőt, távolodj el tőle. Hátrálj kicsit! A hátrálás legjobb módja, ha most az egyszer a kedvemért nem a pozitív gondolkodás irányába fordulsz és hitegeted magad! Most az egyszer próbáld meg, hogy nézd a dolog legrosszabb oldalát. Aztán képzeld el, hogy mi lehet még annál is sokkal-sokkal rosszabb! Ha ez megvan, nézd meg a legrosszabb oldalát és keresd meg, hogy mi lehet még ennél is sokkal rosszabb. Egészen addig, míg a legrosszabb rossz legaljánál is rosszabbat nem találsz! Legalább 5 lépcső van… vagy még több! Utána nézz vissza az eredeti problémára. Ugye milyen vicces kis aprósággá törpült? Ugye mennyivel könnyebb már a megoldást is meglelni?

Lépj hátra, hogy nekifuthass!
Amikor valaki nagyot akar ugrani, a nekifutáshoz gyakran egy kicsit vissza kell hátrálni, hogy lendületet vegyen. Ez is ilyen dolog. A lendületet a cselekvési terv adja, az ugrás maga pedig az, hogy meg is valósítod azt amit kitűztél magad elé. Ha sikerült elhátrálni, és meg tudtad nézni a gondodat egy távolabbi szemszögből, akkor azonnal ki fog bontakozni néhány megoldási út is. Keresd meg azt ami a leginkább reális a jelen helyzetedben és adj a célokhoz időpontokat.

Ehhez természetesen kérhetsz segítséget – ha ezt a cikket egy jó barátoddal együtt elolvassátok és ő végig tud vezetni téged ezen a belső mozin, az igen remek. (Tényleg nem is olyan könnyű belemerülni egy harcedzett pozitív gondolkodónak a legrosszabb történések posványába!) Azonban egymagad is meg tudod csinálni, egy kevés rákészüléssel, hacsak nem vagy lelkileg annyira a bányászbéka alsófertálya alatt, hogy még ezt is csak halogatni tudod. Ha így van, akkor mindenképp kérj külső segítséget!

A közönség reményteljes véleményét pedig tapsold meg bátran. Már megvan a saját megoldási utad! Próba-szerencse – és beszámolni lehet az eredményről!
 
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.




 
 
[ 2871 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x