HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2017-09-25
Címlap / Szépség-Egészség / Mi történik a gabonával a bélben? Lisztérzékenység, székrekedés, gyógyulás

Mi történik a gabonával a bélben? Lisztérzékenység, székrekedés, gyógyulás

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2017-09-25

Annak ellenére, hogy a lisztérzékenységben (cöliákia) szenvedő betegek szervezete nem képes lebontani a glutént, nekik sem kell lemondaniuk a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztásának előnyeiről, mivel számos gluténmentes gabona létezik. Ilyen például az amaránt (disznóparéj), a hajdina, a kukorica, a köles, a montina, a quinoa, a rizs, a cirok, a teff és a vadrizs. 

 

A vízoldékony és az oldhatatlan rostok
A rostok táplálékunk emészthetetlen összetevői közé tartoznak. Lebontás nélkül haladnak keresztül tápcsatornánkon, miközben tisztítják a beleket. Hasznosuló energiatartalmuk – ha van egyáltalán – minden esetben elhanyagolható. Nagy mennyiségű rost fogyasztásával csökkenthető az irritábilis bél-szindróma, a diverticulosis és a vastagbélrák kockázata. További előnyük, hogy teltségérzést okoznak, és a vércukorszintet is szabályozzák. A vízoldékony rostok folyadékkal érintkezve ragadós állagú géllé alakulnak, ami megköti a vékonybélben a koleszterint és az epesavakat, így elősegíti e vegyületek távozását a szervezetből. A vízoldékony rostokat a vastagbél flóráját alkotó baktériumok fermentálják (erjesztik), és rövid szénláncú zsírsavakat (angol rövidítéssel SCFA-kat) szabadítanak fel belőlük. Az SCFA-kat szervezetünk felveszi, mivel azok bélsejtjeink fontos anyagcsere-termékei. Az SCFA-k felszabadulása miatt, valamint abból adódóan, hogy a vízoldékony rostok nem bomlanak le és szívódnak fel teljesen a tápcsatornában, hasznosuló energiatartalmuk mindössze 2 kcal/g. Ez kevesebb, mint a többi szénhidráté (4 kcal/g).

Az oldhatatlan rostok a víz hatására megduzzadnak, megkötik a vizet és a bélfal termelte nyálkaanyaggal együtt gyorsítják a béltartalom előrehaladását. Ez hatékonyan segíti a potenciálisan mérgező összetevők távozását a szervezetből. Az oldhatatlan rostokat szervezetünk nem emészti meg, ezért lényegében „energiamentesek”. A legtöbb növényi táplálékban mindkét rosttípus előfordul.

A teljes kiőrlésű gabonafélék és a lisztérzékenység
Annak ellenére, hogy a lisztérzékenységben (cöliákia) szenvedő betegek szervezete nem képes lebontani a glutént, nekik sem kell lemondaniuk a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztásának előnyeiről, mivel számos gluténmentes gabona létezik. Ilyen például az amaránt (disznóparéj), a hajdina, a kukorica, a köles, a montina, a quinoa, a rizs, a cirok, a teff és a vadrizs.

A teljes kiőrlésű gabonafélék prebiotikus hatása
A Reading Egyetemen (Egyesült Királyság) folytatott kutatások azt vizsgálták, hogy van-e a teljes kiőrlésű gabonaféléknek prebiotikus hatásuk, azaz növelik-e a szervezetben a jótékony baktériumok számát. A kutatók elkészítették az emberi tápcsatorna flórájának laboratóriumi modelljét, amelyet ezt követően az emberi étrendben szereplő különböző mennyiségű gabonafélével „tápláltak”. Az eredmények egyértelműen igazolták a teljes kiőrlésű gabonafélék prebiotikus hatását: növelték a lactobacillusok és a bifidobaktériumok mennyiségét, ugyanakkor csökkentették a potenciálisan káros baktériumok számát. A laboratóriumi teszteket humán kísérletek követték, amelyekben a Nestlé teljes kiőrlésű gabonatermékeit és egyéb általános, korpát is tartalmazó gabonaféléket használtak. A hántolatlan gabonát fogyasztó csoport esetében tartós maradt a jótékony prebiotikus hatás, míg a másik, általános korpás gabonát fogyasztó csoportban az előnyös hatás fokozatosan megszűnt.

HarmoNet tipp: Az egészséges reggeli >>

Ezen kutatások legfontosabb eredménye, hogy ez az első alkalom, hogy egy teljes értékű élelmiszer prebiotikus hatását igazolták, valamint hogy a rostoknak önmagukban nincs prebiotikus hatásuk. Ezekhez az önmagukban is egészséges gabonafélékhez tehát semmilyen adalékot nem kell hozzákeverni a prebiotikus hatás elérése érdekében.

A rostanyagok hatásmechanizmusa a bélben — hogyan előzik meg a rostok a székrekedést?
A rostos anyagok a tápcsatornán végighaladva roncsolják a bélfal hámbélését alkotó sejteket. Ennek a helyi sérülésnek a hatására a károsodott felszíni sejtek azonnal egy védő nyálkaréteget választanak el, ami amellett, hogy védi magukat a sejteket is, a bél nedvesítése révén elősegíti a rostok továbbhaladását a tápcsatornában. A sejtek rövid életűek – kevesebb, mint egy hétig élnek – és gyorsan kicserélődnek. Nyálkatermelő képességüknek köszönhetően védik mind saját magukat, mind a bélfal mélyebben fekvő sejtjeit, ezzel egy védőréteget hozva létre szervezetünk és a béltartalom között.

Az ínybetegségek kockázatának csökkentése teljes kiőrlésű gabonafélékkel
A teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztásával csökkenthető a periodontosis (fogágybetegség) kialakulásának kockázata is. Ez a fogíny súlyos gyulladásával járó betegség a fogak felnőttkori elvesztésének elsődleges kiváltó tényezője. Anwar Merchant a McMaster Egyetemen (Ontario, Kanada) végzett 14 éven át tartó, több mint 34.000 férfira kiterjedő kutatásai nyomán arra a következtetésre jutott, hogy napi 3-4 adag, teljes kiőrlésű gabonából készült étel elfogyasztásával „optimálisan csökkenthető a periodontosis kockázata”.

Rostok: Mennyire van szükségünk? Mennyit fogyasztunk belőlük?
A kőkorszak embere 50-100 gramm élelmi rostot evett naponta.
A hazai táplálkozási ajánlások szerint naponta 20-25 g rostbevitel javasolható. Összetételét tekintve a 3:1 arány tekinthető ideálisnak, vagyis ez lenne a vízben nem oldható és a vízoldékony rostok optimális aránya az étrendünkben.
A 2003-2004-ben elvégzett 3. Országos Táplálkozási Vizsgálat adatai szerint a magyar felnőttek átlagos rostbevitele 22,7 g volt.
A 2005-2006-ban az OÉTI szakemberei által a Nestlé támogatásával elvégzett táplálkozás-egészségügyi vizsgálatban több ezer hazai általános és középiskolás gyermek táplálkozási szokásait és tápanyagfelvételét elemezték. Eszerint a vizsgált 7-14 éves gyermekek közel 35%-ánál, valamint a 15-18 éves gyermekek közel felénél alacsony rostbevitel tapasztalható, vagyis ezek a gyermekek a javasolt rostmennyiségnek csupán 70%-át, vagy még ennél is kevesebbet fogyasztanak el naponta.

A kereskedelmi forgalomban számos különböző jelzéssel (pl. „100% búza”, “teljesen megőrölt”, ”organikus”, “korpás” stb.) ellátott élelmiszer kapható, ezek a szimbólumok azonban nem feltétlenül jelentik azt, hogy a termék teljes kiőrlésű gabonából készült.
A Nestlé ezzel a zöld búzakalász emblémával jelzi minden termék csomagolásának elülső oldalán, hogy az teljes kiőrlésű gabonával készült.

A reggeli – egy fontos étkezés, ami jó alkalom a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztására
A legtöbb ember számára a reggeli az első étkezés egy nagyjából tizenkét órán át tartó koplalás után. Ekkor tehát a szervezet energiaszintje alacsony, így a megfelelő reggeli mind a felnőttek, mind a gyermekek számára nagyon fontos ahhoz, hogy megbirkózhassanak a délelőtti szellemi és fizikai igénybevétellel. Európai vizsgálatok kimutatták, hogy a kiegyensúlyozott reggeli segíti az egészséges testtömeg megőrzését azáltal, hogy csökkenti a magas zsírtartalmú ételek iránti vágyat a nap későbbi szakaszaiban. A reggeliből hiányzó esszenciális tápanyagokat ritkán pótolják a további étkezések, és a tanulási képességeket is ronthatja a délelőtt későbbi óráiban feltámadó éhség. Egy francia kutatás eredménye szerint az elhízott és a túlsúlyos gyermekek kevesebbet esznek reggel, ugyanakkor többet esznek az esti órákban, mint vékonyabb társaik.

Életvitelünk manapság általában együtt jár a reggeli rohanással: a gyerekeket iskolába kell vinni, a felnőtteknek be kell érniük munkahelyükre. Széles tárháza van azonban azoknak a gyorsan elkészíthető ételeknek, amelyek illeszkednek ehhez az életmódhoz: gabonapelyhek, müzlik, tejtermékek, gyümölcs és kenyér – hogy csak néhányat említsünk. Annak ellenére, hogy ezek az ételek viszonylag gyorsan és könnyen elkészíthetők, Európában még manapság is sokan kihagyják a reggelit.

A  reggeli jó alkalmat adhat a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztására – kenyér, péksütemények, kása, gabonapehely vagy müzli formájában. A Közel-Keleten számos olyan lapos kenyérfélét készítenek teljes kiőrlésű lisztből – például az iráni snagak kenyeret –, amit reggelire, de egyéb étkezések alkalmával is fogyasztanak. A reggelire fogyasztott gabonaféléknek nagy a „tápanyag-sűrűsége”, vagyis miközben csak mérsékelt energia- (kalória-) bevitelt jelentenek a szervezet számára, jelentős forrásai az esszenciális tápanyagoknak.

De mi a helyzet a cukorral?
Néhány gabonatermék előállítása során a gyártók cukrot is hozzáadnak a termékhez, a többihez pedig gyakran a fogyasztók maguk kevernek cukrot, saját ízlésüknek megfelelően. A cukor kellemesen édesít, és – mértékkel fogyasztva – a kiegyensúlyozott tápanyagtartalmú étrend része lehet. A reggeli gabonafélékkel elfogyasztott cukor átlagosan a teljes napi cukorfogyasztás kevesebb, mint 10%-át teszi ki.
Valójában a tejjel (mint leggyakoribb folyadékkal) fogyasztott gabona – még legédesebb formájában is – mindössze 11% cukrot tartalmaz adagonként, ami kevesebb, mint jónéhány más reggeli étel,például a lekváros kenyér, a szirupos palacsinta vagy akár a narancslé cukortartalma.

A megfelelő ízhatás érdekében a gabonapelyhekhez sót is adnak. Az étrend túl magas sótartalma azonban már kerülendő. Az Egyesült Királyságban 1998 óta például a gabona termékek 30%-kal kevesebb sót tartalmaznak.

Nestlé Életmód Iránytű
 




 
 
[5078]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


titkosrandi fej

éves
 
fotó




Tagok: Túl az 1 millión, Fotóval: 331.689


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 


/img/hirdetes/everness-INY-300x250.gif
 


 

ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x