Kockázatos Koleszterin
hirdetés
Címlap / Szépség-Egészség / Kockázatos Koleszterin

Kockázatos Koleszterin

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-06-18

Világszerte elõkelõ helyet foglalnak el a népesség megbetegedési és halálozási statisztikájában a szív- és érrendszeri betegségek: az érelmeszesedés, koszorúér-elmeszesedés, szívinfarktus, magasvérnyomás-betegség, agyértrombózis és -embólia.  


Rendezvénynaptár
HDL-koleszterinteszt
A magas vérkoleszterin a szívkoszorúér-elmeszesedéssel kapcsolatos szívbetegségek kialakulásának komoly kockázati tényezõje.
A koleszterinszint rendszeres ellenõrzése lehetõvé teszi az egészségesebb életmód kialakítását, a szükséges életviteli változtatásokkal pedig hosszabb és egészségesebb életet élhetünk. Nem elég azonban az összkoleszterinszintet ismerni, tudni kell, mennyi az egyes károsító (LDL koleszterin, triglicerid) és védõ (HDL) zsírok szintje. Korrekciójukra jól bevált a halolaj, a fokhagyma és a ligetszépeolaj. Ha jelentõsen magasak a vérzsírértékek, akkor legtöbbet a rendszeres léböjt és a hosszabb-rövidebb vegetárius étrend tehet az érelmeszesedés kivédésére.


Egy új tanulmány segítségével tisztázhatók a "rossz"koleszterin veszélyei

ORLANDO, USA - Második szívinfarktusuk elkerüléséhez a szívbetegeknek nem feltétlenül kell olyan mértékben csökkenteniük szervezetükben a "rossz" koleszterin szintjét, ahogyan azt eddig gondoltuk, állítják egyes floridai kutatók.

Egy ötéves kutatás eredményeként a szakemberek azt állapították meg, hogy azoknál a pácienseknél, akiknek vérében a "rossz" koleszterin - más néven az alacsony sûrûségû lipoprotein (LDL) - szintje a kezelést megelõzõen 150 mg/dl felett volt, a koleszterin-normalizáló pravastatinnal történõ kezelés 35 százalékkal csökkentette a második szívinfarktus kockázatát, a placebót kapott kontrollcsoporthoz viszonyítva.

A 4000 infarktus-túlélõ vizsgálatából az is kiderült, hogy a szívinfarktus rizikója különösen azoknál csökkent jelentõs mértékben, akiknek a kezelés elõtti LDL-szintje 125 és 175 mg/dl között volt.
Ezzel szemben a szívizomelhalás gyakorisága nem mutatott csökkenést azoknál a betegeknél, akiknek eredeti LDL-szintje 65 és 125 mg/dl között volt, állapították meg a kutatók.

"Az LDL káros hatása az ideális szinthez közeledve egyre elenyészõbb lesz", és ez az szint valószínûleg a 125 mg/dl-es érték, jelentette ki dr. Frank M. Sacks, a bostoni Brigham and Women’s Kórház munkatársa, aki az Americal Heart Association (AHA) éves közgyûlésén terjesztette elõ kutatásának eredményeit.

A dallasi központú AHA jelenlegi ajánlásai szerint a szívbetegségben szenvedõknek 130 mg alá kellene szorítaniuk az LDL-szintjüket. A társaság álláspontja szerint az ideális érték 100 mg alatt van. A mostani kutatás arra enged következtetni, "hogy egy bizonyos LDL-szint alatt a jótékony hatások valószínûleg csökkennek", mondta dr. Stephen R. Daniels, egy Cincinattiban mûködõ gyermekkórház kardiológusa. Ám az az elképezés, hogy bizonyos koleszterinszint mellett a gyógyszeres terápia nem hatásos, még nem nyert bizonyítást, tette hozzá dr. Daniels. A szívpanaszokkal küzdõ pácienseknek még mindig érdemes az LDL-szintjüket 125 mg/dl alá csökkenteniük, jelentette ki.

"Igen értékes tanulmányról van szó, de vajon alkalmazható-e bárkire is", fogalmazta meg a kérdést dr. David Gardner, a St. Louis-i Missouri Egyetem klinikájáról. "Még nem lehet tudni."
Ugyanakkor "ez nem jelenti azt, hogy el kell vetnünk az eddigi ajánlásokat; még sok kutatást kell e tárgyban elvégezni", tette hozzá dr. Gardner. "Természetesen megkérdõjelezhetjük az ajánlások helyességét, de egyetlen kísérlet eredményei miatt nem vethetjük el azokat."
Megjelent: Medical Tribune News Service
Informed

A zsíranyagcsere-zavar bõrtünetei
Világszerte elõkelõ helyet foglalnak el a népesség megbetegedési és halálozási statisztikájában a szív- és érrendszeri betegségek: az érelmeszesedés, koszorúér-elmeszesedés, szívinfarktus, magasvérnyomás-betegség, agyértrombózis és -embólia. E betegségek egyik fontos rizikófaktora (elõsegítõ tényezõje) a vér magasabb zsírszintje, hyperlipidaemia, helyesebben hyperlipoproteinaemia.
Komoly szív- és érrendszeri betegségeket jelezhetnek

A magasabb vérzsírszint mellett ugyanakkor bizonyos jellegzetes bõrelváltozások alakulhatnak ki, melyek fontos jelzõtünetként értékelendõk, idõben felhívják a figyelmet a súlyos, életet is veszélyeztetõ következményekkel járó érelmeszesedés lehetõségére.
A bõrtünetek felismerése meggyorsíthatja az alapbetegség diagnózisát, megfelelõ kezeléssel lehetõséget teremt a betegség romlásának feltartóztatására.A bõrtünetek részletes ismertetése elõtt néhány gondolat a zsíranyagcsere fontosabb lépéseirõl.Az emberi szervezetnek a normális mûködés és aktivitás fenntartásához, a növekedéshez, a sérült szövetek helyreállításához energiára van szüksége. Ezt az energiát az élelmiszerekbõl származó fehérje, zsír és szénhidrát adja. A táplálék energiaforrásai közül a legkoncentráltabb a zsír: 1 g zsír elégetésével a szervezet 9 kcal energiához jut. A táplálék zsírtartalma biztosítja ezenkívül azokat a fontos esszenciális zsírsavakat is, amelyeket egyébként a szervezetünk elõállítani nem tud. Az átlag étrendben a kalória 30-40%-át adja a zsír, bár a jelenlegi ajánlás szerint ennek 30% alá történõ csökkentése lenne kívánatos.

A táplálék zsírtartalma koleszterinbõl és zsírsavakból áll.A koleszterin a sejthártyák fõ összetevõje, a szervezet könnyen elõállítja, tehát nem esszenciális (nélkülözhetetlen) tápanyag. A nagy mennyiségû koleszterint tartalmazó étrend a vér koleszterinszintjét is emeli, ezért az érelmeszesedés és a következményes szívinfarktus, agyvérzés rizikófaktora.A zsírsavak lehetnek telítettek (azaz kettõs kötést nem tartalmazó, fõleg növényi eredetû) zsírsavak. A telítetlen zsírsavak a szervezet számára rendkívül hasznosak: védõ hatásúak az érelmeszesedéssel szemben, mivel a vér koleszterinszintjét csökkentik, hiányukban bõrgyulladás, hajhullás, sebgyógyulási zavarok léphetnek fel.

A táplálékkal felvett zsír a vékonybélben a hasnyál, bélnedv és epesavak segítségével felszívódásra alkalmas részecskékké bomlik, majd a nyirokkeringésen át a vérkeringésbe jut. A zsírok további átalakulásában, hasznosításában fontos szerepe van a májnak és az izomszövetnek. Végsõ soron a feleslegesen felvett energia raktározásra kerül a zsírszövetben. (A raktározás trigliceridek formájában történik.) A raktárzsír bõr alatti része változó vastagságban borítja az egész testfelületet, míg a mély zsigeri része a belsõ szervek között és az izmok közötti zsírszövetekben található.

A vérben a zsírok mindig fehérjéhez kötötten szállítódnak: ezeket a fehérjezsír komplexeket nevezzük lipoproteineknek.
(A lipoproteineknek sûrûségük alapján több csoportját különböztetik meg, attól függõen, hogy milyen zsír, illetve kapcsolódó fehérjébõl állnak. Ezeket VLDL, LDL, HDL lipoproteineknek nevezik.) Attól függõen, hogy melyik lipoprotein szintje emelkedik meg a vérben, a vérzsírszint-emelkedésnek is több típusa ismert, bár ezeket nem helyes önálló kórképnek tekinteni, de a kezelés megválasztásában hasznosak lehetnek.

Informed




 
 
[ 1649 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot

 
x