Nem csak a virsli mellé! - Mustár az aromaterápiában
Címlap / Szépség-Egészség / Nem csak a virsli mellé! - Mustár az aromaterápiában

Nem csak a virsli mellé! - Mustár az aromaterápiában

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-28

A mustármagot fűszerként ízesítő tulajdonságai mellett azért is használják, mert meghosszabbítja az élelmiszerek eltarthatóságát. A keresztesvirágúak (Cruciferae) családjába tartozó mustárfajok a káposztafélékkel rokon növények ... 

A mustármagot fűszerként ízesítő tulajdonságai mellett azért is használják, mert meghosszabbítja az élelmiszerek eltarthatóságát.
A keresztesvirágúak (Cruciferae) családjába tartozó mustárfajok a káposztafélékkel rokon növények (Brassicaceae).

Fontosabb képviselők:

- a fehér mustár (Sinapis alba), angol mustárként is ismerik;
- a fekete mustár (Brassica nigra), francia mustárként ismert;
- a szareptai mustár (Brassica juncea), a barna mustár.

A fehér mustár egyéves növény, a Földközi-tenger mellékéről származik. A növénycsaládra jellemző becő terméseinek alsó része vastag és serteszőrös, felső része lapos, csőrszerű. A kiöblösödő alsó részben képződnek a sárgás, világos sárgásbarna magok, átmérőjük 1,7-2,5 milliméter.

A fekete mustár magasabb termetű, mint előbb említett rokona, föld feletti hajtása 100-150 centiméter magas. A termések 10-25 milliméter hosszúak, átmérőjük viszont mindössze 2 milliméter, párhuzamosan fejlődnek a főtengellyel (az előző faj termései kb. 45 fokos szöget képeznek a főszárral). A magok kisebbek, mint a fehér mustárnál, átmérőjük legfeljebb 2 milliméter, vörösesbarnák, majdnem feketék. Közép- és Kelet-Európában terjedt el, nálunk szántóföldek szélén, települések közelében, vetésekben található, főleg az ország keleti részein.

A szareptai mustár a bemutatott három mustárfaj közül a legnagyobb termetű, a termések hossza elérheti az 5 centimétert, átmérőjük a 3-3,5 millimétert. A magok a fekete mustáréra emlékeztetnek. Ismert sárga magú változata is. A szareptai mustár az ország keleti részein található meg a fekete mustárhoz hasonlóan. Ázsiából származó jövevény flóraelemünk, keverék faj (hibrid). Mindhárom mustárfajt termesztik. A legkorábban vetett kultúrnövényeink közé tartoznak, tenyészidejük rövid.

Hatóanyagok
A mustárfajok a keresztesvirágúakhoz tartozó legtöbb fajhoz hasonlóan nem illatosak, illóolajat nem tartalmaznak. Ezekben a növényekben szilárd halmazállapotú, nem illékony hatóanyagok képződnek, belőlük olajszerű folyadék szabadítható fel, ami az illóolajok tulajdonságaival rendelkezik. A gyógyászatban használt illóolajszerű folyadék abban különbözik a tulajdonképpeni illóolajoktól, hogy egyetlen alkotórészt tartalmaz. A mustármagban található fő hatóanyag nitrogén- és kéntartalmú. A molekulának ehhez a részéhez szőlőcukor (glukóz) kapcsolódik, ezért a glikozidok közé sorolható. A glikozidok cukrok és egyéb szerkezetű (nem cukor jellegű) vegyületek összekapcsolódása által jönnek létre a növényekben.

A szilárd, szagtalan, nem illékony mustárolaj-glikozidokat a mustármagban található enzim (a mirozináz) felbontja és így képződik az olajszerű termék. Az érett, ép magvakban az enzim nem fejti ki hatását. Ha viszont a magvakat összezúzzuk és megnedvesítjük, a kéntartalmú glikozid (szinigrin, szinalbin) felbomlik. A növények védekezésére szolgáló folyamatról van szó. A felszabaduló csípős ízű, esetenként szúrós szagú illékony olaj elriasztja az állati kártevőket. A kéntartalmú glikozidot felbontó enzim hatását a magasabb hőmérséklet felfüggeszti, ezért az étkezési mustárpép előállításakor az összetört, összezúzott, megőrölt magvakhoz langyos vizet adnak.

Étkezési mustár
A fűszerként használt mustárpép a készítésnél feldolgozott növénytől függően eltérő ízű és illatú, színe a világossárgától a sötétebb barnáig változhat. Az étkezési mustárt fűszerkeveréknek tekinthetjük, amely a készítésnél használt egyéb növények mellett különböző tulajdonságú lehet a hozzáadott só, cukor, ecet, bor és sok egyéb adaléktól, illetőleg arányuktól függően. A fehér mustár magjából készülő pép íze kisebb-nagyobb mértékben csípős. Illatáról is felismerhető. A fekete vagy a szareptai mustár magjából készített fűszerpépnek íze csípősebb, szaga szúrós, esetenként könnyfakasztó. Az lehet a benyomásunk, hogy tormát adtak hozzá. A kevésbé csípős mustárkeverékek rendszerint világos színűek, a csípősebb, szúrós szagú fajtákból nyert termék gyakran barna. Az első csoportba tartozó angol vagy német étkezési mustár enyhébb hatású, mint a második csoportba sorolt francia fajták, utóbbiak nevében feltüntetik a földrajzi eredetet (Dijon, Bordeaux).

Gyógyhatások

- Az étkezési mustár fokozza a gyomornedv-elválasztást, javítja az emésztést, a legtöbb fűszerhez hasonlóan.
- A mustármag őrleményét, valamint a fekete és a szareptai mustár "illóolaját" külsőleg is használják, utóbbit megfelelően hígítva.
- A kisebb testfelületen alkalmazott mustártartalmú készítmények legfontosabb tulajdonsága a "bőrvörösítő" (rubefaciens) hatás. A bőrpírt helyi vérbőség (hyperaemia) okozza és melegérzetet vált ki. Olyan bőrizgató (irritans) tulajdonságról van szó, amely hisztaminfelszabadításon alapszik. A mustárolaj javítja a fájdalmas területek vérellátását. A mustármagos borogatás időtartama 3-5, legfeljebb 10 perc. Utána langyos vízzel azonnal lemossuk a bőrt és száraz, puha ruhával betakarjuk kb. egy órán át.
- Ez a helyi kezelés csak ép bőrfelületen alkalmazható. A kezelést végző személy haladéktalanul mosson kezet ügyelve arra, hogy a mustár ne kerülhessen a szembe, az orr nyálkahártyájára.
- A mustármagos kezelés az aromaterápia erélyes beavatkozásai közé tartozik, körültekintést igényel.
- A külsőleges kezelést reumás jellegű fájdalmak enyhítésére használják.


Dr. Rácz Gábor
Forrás: Természetgyógyász magazin
Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


 
 
[ 6619 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x