Kinőhető-e az allergia?
hirdetés
Címlap / Szépség-Egészség / Kinőhető-e az allergia?

Kinőhető-e az allergia?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-05-17

A csecsemő- és gyermekkorban szerzett klasszikus allergiás betegségek (pl. atópiás ekcéma, ételallergia, szénanátha, gyermekkori asztma) a gyermek növekedésével (az immunrendszerük fejlődésével) többnyire megszűnnek.  


Rendezvénynaptár
Kinőhető-e az allergia?

A csecsemő- és gyermekkorban szerzett klasszikus allergiás betegségek (pl. atópiás ekcéma, ételallergia, szénanátha, gyermekkori asztma) a gyermek növekedésével (az immunrendszerük fejlődésével) többnyire megszűnnek.

A felnőttkorban kezdődő allergia általában nem múlik el. Minél később válik valaki allergiássá, annál kisebb a valószínűsége annak, hogy azt valaha kinövi. A beteg állapota azonban rendszerint nem súlyosbodik a kezdetihez képest, ha a lehetőség szerint környezetét allergénmentesen tartja.

Ételérzékenység esetén, ha az allergiát okozó élelmiszert kiiktatjuk az étrendből, általában a tünetek teljesen elmúlnak. Ezután az élelmiszert ne fogyasszuk, vagy csak mértékkel! A probléma bármikor visszatérhet. Akinél előfordult már az anafilaxiás sokknak nevezett
életveszélyes allergiás reakció, annak egész életében számítania kell kialakulására!


Hisztamintartalmú élelmiszerek és álallergia (pszeudo)

A hisztamin élelmiszerekkel is bekerülhet a szervezetbe. Az élelmiszerekben lévő hisztamin nagy részét baktériumok termelik. A magas hisztamintartalmú élelmiszerek súlyos reakciót (anafilaktoid sokk, krónikus csalánkiütés) is okozhatnak, hasonlót, mint az
ételallergia.

Az orvostudomány megkülönbözteti a klaszszikus immunláncon végigfutó és az immunglobulin-E megemelkedésével járó valódi allergiát (melynek során igen kis mennyiségű allergén is elegendő a tünetek kiváltásához), valamint a megjelenésében szinte vagy teljesen azonos álallergiát, melynek során nincs IgE-szaporulat, a panaszok mértéke pedig erősen függ a bejutó anyagoktól és mennyiségüktől. A probléma általában az étkezés után 30-60 perccel vagy az étel elfogyasztását követően azonnal jelentkezik.

Álallergiás tüneteket idézhet elő az orvosi vizsgálatok során használt kontrasztanyag, sokféle orvosság, több vegyi anyag és még számos élelmiszer is.

Hisztamint tartalmazó vagy hisztamint felszabadító élelmiszerek:
- halak: tonhal, szardínia, szardella, füstölt hering, ikra,
- érett sajtok: ementáli, camembert, rokfort, stilton, gouda, cheddar, minden penészes és füstölt sajt,
- alkoholok: vörösbor, fehérbor, pezsgő, sör,
- húsfélék: érlelt kolbász, sonka, szalámi, füstölt hús, sertéshús,
- zöldségek, gyümölcsök: spenót, borsó, lencse, bab, savanyú káposzta, paradicsom, ketchup, eper, papaya, ananász, szója, mák, mogyoró, mogyorókrém,
- egyéb: tojásfehérje, csokoládé, fahéj, sörélesztő.

Az álallergia oka:
Egészséges emberekben a hisztamint a máj lebontja, normális körülmények közt a hisztamint akár nagyobb adagok bejutása esetén is képes lebontani szervezetünk.

Súlyos problémát csak azoknál okoz, akiknek szervezete erre nem képes - ilyenkor az élelmiszerrel bevitt hisztaminmennyiség hisztaminmérgezést eredményez. Ha valakinek a szervezete már igen csekély mennyiségre allergiás tünetekkel reagál, akkor szervezetéből hiányzik az az enzim (diaminoxiáz), amely lebontja a hisztamint. Ennek hiányában a fehérjéből és a hisztamindús élelmiszerekből származó hormonszerű anyag nagymértékben felhalmozódik a vérben. Heves, allergiaszerű tünetek jelennek meg, anélkül, hogy az immunrendszer valójában részt vett volna a panaszok kialakulásában (a vizsgálatok IgE ellenanyag- és eozinofil fehérvérsejt-felszaporodást nem mutatnak). Ezért nevezik az állapotot pszeudo- vagy álallergiának.

A tüneteket többnyire valamilyen gyógyszer, élelmiszer-adalékanyag, vegyszer vagy konzerválószer (szalicilsav, benzoesav) váltja ki.

Az álallergiában is a hisztaminkilökődés felelős a tünetekért, hasonlóan a klasszikus allergiás esetekhez. Azonban a hisztamintermelő hízósejtek felnyílását ilyenkor nem egy adott anyag ellen termelődött ellenanyag vagy a kettőből létrejött komplexum váltja ki. Az immunrendszer pszeudoallergiában gyakorlatilag kimarad a tünetek keletkezéséből, mert a kiváltó anyag direkt is képes hízósejt- vagy bazofilsejt-felszakadást előidézni, s ezáltal hisztaminkilökődést produkálni. Az egyik leggyakoribb álallergiát előidéző anyag az aszpirin, de a hozzá kémiailag igen hasonló élelmiszerfestékek is rendkívül erélyes túlérzékenyítő szerek.


Álallergiánál komoly szerepe van a bejutó anyag mennyiségének is, az adagtól függően jelentkeznek enyhébb vagy súlyosabb tünetek, s ritkább az azonnali súlyos reakció. Ezzel ellentétben a klasszikus allergiánál már a legkisebb dózis is komoly sokkos állapotot (anafilaxiát) képes előidézni.Néha a tünetek csak jóval később, 2-3 nap múltán alakulnak ki, mert az élelmiszer a szervezet hisztamintartalékainak felszabadulását provokálta. Ilyenkor leginkább gyulladásos panaszok alakulnak ki, mert a hisztaminraktárak erre szolgálnak. Ezekben az esetekben is kimutathatóan magasabb a vérben a hisztaminszint. Átmeneti hisztaminérzékenységet eredményezhet a vírusos eredetű hepatitis és egyéb májbetegség is.

A betegség felismerése:
A savanyú káposzta elfogyasztását követő panaszok feltétlen felvetik a hisztaminallergia (álallergia) lehetőségét.

Bőrteszt: előzetes légzésfunkciós teszt után fél dl vörösbort kell elfogyasztani (ebben kb. 50 mikrogramm hisztamin van), majd 15-30 perc múlva megmérik a vér hisztamintartalmát. Ha visszatért a normális szintre, akkor nincs túlérzékenység, ha továbbra is magas marad, hisztaminallergával van dolgunk.

Bőrteszt: igen kis mennyiségű hisztamint juttatnak a bőr felszíni rétegébe, s ha hamar nagy területen bevörösödik és ödémás lesz a bőr, akkor egyértelmű a túlérzékenység.

A bőrteszttel meg lehet tudni azt is, hogy milyen élelmiszerek váltják ki a panaszt, de így viszonylag korlátozott számú anyagot lehet csak tesztelni.


Tanácsok az álallergiában szenvedőknek:

Hisztaminérzékenységnél érdemes hisztaminszegény diétát tartani.
A beteg az érleléssel készített élelmiszereket teljesen hagyja el, vagy csak ritkán, kis mennyiségben fogyassza őket.

Az avokádó és a banán rengeteg hisztamint tartalmaz természetesen is, ezért ne fogyassza őket. A tárolás idejével arányosan nő a hisztamintartalom is. A hisztamin nagyon hőstabil anyag, ezért fagyasztásra, főzésre, sütésre sem bomlik le.

A vörösborban jelentősen több (40-80 mikrogramm/liter) a hisztamin, mint a fehérben (10-40 mikrogramm/liter), különösen a régebbiekben. Az ananászban, eperben, papajában, kakaóban és a tenger gyümölcseiben ugyan nincs túl sok hisztamin, de ezek jelentősen megkönnyítik a szervezetben a biogén amin hízósejtekből (a hisztaminok itt raktározódnak) történő felszabadulását. A csokoládé gátolja a hisztamin lebomlását, ezért ne fogyasszon sokat. Az elkészült ételeket azonnal célszerű elfogyasztani. Ha valami több, mint egy órát állt hűtés nélkül, már ne egye meg, mert a baktériumok gyorsan elkezdik a bontást, és óriási mennyiségben keletkezik hisztamin az ételben.Ha valaki hisztaminérzékeny, az feltétlen jelezze ezt orvosának, amikor receptet írnak fel neki.

Bizonyos halaknak (makréla, tonhal) a bennük bekövetkező bomlási folyamatok (és a feldolgozás előtti helytelen tárolás) miatt rendkívül megnőhet a hisztamintartalma.

A halak és a tenger gyümölcseinek többsége teljesen frissen és fagyasztottan nem szokott gondot okozni, ám ha már hosszabb ideje állnak, rendkívül gyorsan megindul bennük a baktériumok hatására a hisztmintermelés. Ezért ha valaki hisztaminérzékeny, csak akkor egyen belőlük, ha azok biztosan teljesen frissek. A mirelit mindig kevesebb hisztamint tartalmaz, mint a hűtőben több napig tárolt étel. Konzerv és füstölt halfélét semmiképp nem tanácsos fogyasztani.

Különösen oda kell figyelni az alkoholokra, mert az alkoholos italokban rengeteg biogén amin található. Ezenkívül az alkohol gátolja a hisztamint lebontó enzim működését, ezért még a hisztaminmentes alkoholos italok is gondot okozhatnak. A legjobb, ha a beteg az étkezések előtt, alatt és közvetlenül utána nem iszik alkoholt, legfeljebb minimum 3 órával később, és akkor is csak garantáltan hisztaminmenteset! A tömény alkohol (pálinka, rum, konyak) különösen veszélyes lehet.

Komoly veszélyt jelenthet a gyógyszerszedőknek, ha a bevett gyógyszer kölcsönhatásba lép az elfogyasztott (hisztamintartalmú) élelmiszerrel. Ugyanis több orvosság gátolja a hisztaminlebontó enzimet, és emiatt a szervezetet elárasztja az allergiás tüneteket kiváltó biogén amin. Ilyenek az egyes fájdalomcsillapítók (aszpirin), izomlazítók, kemoterápiás szerek (daganatosoknak), a niacin (B3-vitamin), sok antibiotikum (akár az elfogyasztott húsokban és tejben található is) és azok lebomlási termékei, több adalékanyag,
vérnyomáscsökkentők, hashajtók, hormontabletták és fogamzásgátlók többsége.


A hisztamin-anyagcserét jelentősen befolyásolják a röntgenkontrasztanyagok és az altatáshoz használt szerek is. Ezért a hisztaminérzékenyeknek kontrasztanyagos vizsgálatok és altatásban végzett műtétek előtt antihisztamin-hatású gyógyszert kell bevenniük. Hisztaminérzékeny betegnek feltétlenül tájékoztatnia kell a beavatkozást végző orvost, mert annak elmulasztása súlyos allergiás tünetekhez is vezethet.


Allergiavizsgálatok

Az allergia kimutatására használt egyetlen teszt sem százszázalékos pontosságú, egyaránt kiválthatnak álpozitív és álnegatív reakciókat.

Álpozitív reakció: valamely allergénre tévesen pozitív eredményt hoz, holott a beteg nem allergiás arra az allergénre. Álnegatív reakció: tévesen negatív eredményt hoz, holott a beteg allergiás a vizsgált allergénre.

Prick-teszt (bőrpróba)
Az allergének kis mennyiségét juttatják a bőrre, a beteg alkarjának belső oldalára, majd megkarcolják. Pár percen belül a karcolás helye bepirosodik és kidudorodik, ha a teszt pozitív, vagyis az illető allergiás a bejuttatott allergénre. Minden tűpróbánál feltesznek egy biztosan negatív reakciót okozó anyagot (nem allergizáló fiziológiás sóoldat) és egy biztosan pozitív eredményt produkáló szert (hisztamin). Ezekhez hasonlítják a többi szerre jelentkező bőrelváltozást. A belégzéssel szervezetünkbe jutó allergének kimutatásához használt oldatok általában az alábbi növények virágporát tartalmazzák: parlagfű, fekete üröm, lándzsás útifű, aranyvessző, falgyom és 4 gyomkeverék. A teszt nem százszázalékosan pontos, előfordulhatnak álnegatív és álpozitív eredmények. Ezek gyakorisága függ az allergén fajtájától és a beteg korától is. Önmagában a pozitív bőrpróba nem jelent klinikailag is fennálló allergiát, csak azt, hogy a bőrben ezek az ellenanyagok jelen vannak. Ez azonban jelenthet látens allergiát, amely később tünetet is okozhat. Ugyanakkor negatív lehet a bőrteszt egy nemrég kezdődött allergiás náthában a heves tünetek ellenére is azért, mert még nincs a bőrben a reakció kialakulásához elegendő ellenanyag. Kisgyermekkorban, időskorban vagy rossz vérkeringési viszonyok között, illetve ha a szervezet kiszáradt állapotban van, a bőrpróba szintén álnegatív lehet.

Nem szabad bőrtesztet végezni súlyos allergiás tünetek fennállásakor, illetve közvetlenül utána, lázzal járó fertőző betegségek idején, súlyos fokú asztmás állapotban vagy egyéb akut betegségben. Nem végezhető olyan bőrterületen, ahol elváltozás vagy napégés van,
illetve ha a beteg olyan gyógyszereket szed, amelyek az azonnali allergiás bőrreakciót elnyomják. Ez esetben meg kell várni, amíg azok kiürülnek a szervezetből. Vizsgálat előtt a beteg ne vegyen be antihisztamint tartalmazó gyógyszert. A teszt az allergia meglétét bizonyítja, de súlyosságát nem tudja felmérni. A válaszreakciók kiértékelésében nagyon sokat számít az orvos tapasztalata.

RAST (radioallergosorbent)- teszt,
ELISA (enzyme-linked immunosorbent assay)-teszt
(vérvizsgálat)

Az IgE antitestek mennyiségét mérik a vérben.
Mérik a IgE specifikus típusait (pl. macskaallergén, tehéntej vagy nyírpollen ellen termelődő IgE-nek a mennyiségét). Nem pontosabb a bőrpróbánál. Azoknál hasznos, akik rövid időre sem hagyhatják abba az antihisztamin szedését, ill. súlyos ekcéma esetén.

Légzésfunkciós vizsgálat
Az asztma meglétét diagnosztizálja egy számítógéppel egybekötött készülék (pletizmográf). A betegség súlyosságát is megállapítja. A páciens befúvással mért vitálkapacitását mérik, aminek értékét összehasonlítják a kortól, nemtől és magasságtól függő normál értékkel. A mérés eredményét befolyásolja a tea, kávé, kóla, csokoládé, kakaó és banán fogyasztása a vizsgálat előtt (koffein- és káliumtartalmú élelmiszerek, italok). Az asztmagyógyszert három nappal a vizsgálat előtt abba kell hagyni.

Bőrtapaszpróba
Bőrtünetekkel jelentkező allergiásoknál alkalmazzák. Egy nemzetközi standard alapján összeállított lista szerint gyárilag előállított, allergénekkel átitatott korongokat ragasztanak a beteg hátára. Egy ill. három-négy nap után a tesztet értékelik. Előfordulhatnak álnegatív és álpozitív eredmények.

Endoszkópia (tükrözés), biopszia (próbakimetszés)
A modern orvostudomány eszközei lehetővé teszik a közvetlen betekintést az élő szervezet belsejébe. A túlérzékenységi reakciók egy részének kivizsgálásában is segítenek ezek a vizsgálatok, hogy vajon mi okozza egy-egy szervben a problémát. A biopsziára gyakran az endoszkópiával együtt kerül sor, melynek során szövetmintát vesznek pl. a bélnyálkahártyából, amit ezután vizsgálnak (pl. coeliakia miatti jellegzetes elváltozások szövettani vizsgálata).

Kizárásos diéta
Az étel-intolerancia kimutatásának egyetlen hatékony módja, bár a módszer lassú és nehézkes.

VEGA-teszt
Különböző allergizáló tényezők elektro-akupunktúrás eljárással történő meghatározása. A vizsgálat ételféleségek, tartósítószerek, pollenek, állati anyagok, tisztítószerek, textíliák, fémek, penészgombák stb. vizsgálatára terjed ki és körülbelül 20 percet vesz igénybe. A vizsgálat megbízhatósága még nem igazolt.

Egyéb
Gyakran alkalmazott eljárás még az orrkenet mikroszkópos vizsgálata, ugyanis az allergiás náthában az orrváladék különböző típusú fehérvérsejtjeinek aránya eltér a fertőzéses nátháétól. Ritkán alkalmazott eljárás az orrnyálkahártya provokációs vizsgálata, amely során a feltételezett allergén vizes oldatát az orrnyálkahártyára cseppentve 1-2 percen belül megjelennek a heves allergiás tünetek.

Forrás:Allergia Infó






 
 
[ 12934 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot

 
/img/hirdetes/2021/baby_more.png
 
x