HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2017-07-26
Címlap / Szépség-Egészség / Egészségvédő, karcsúsító - mi az?

Egészségvédő, karcsúsító - mi az?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2017-07-26

Valamennyi rostanyag természetes forrása a növényi táplálék, melyeket az emberi vékonybél sem megemészteni, sem pedig felszívni nem képes. A vastagbélben azonban erjedés útján részben - vagy akár teljes egészben - lebomlanak. Az élelmi rostokat két csoportra oszthatjuk: vízoldékony és vízben nem oldódó rostokra. A rostok számos élettani hatását oldékonyságuk határozza meg. Az élelmi rostok közé tartozik többek közt a cellulóz, a pektin, a lignin és a guar. 

 

Mi az élelmi rost?
Vízoldékony rostok

A vízoldékony rost részben feloldódik a vízben, és oldata lehűlésével gél keletkezik (pl. a pektinből), amit vastagbélben élő bélbaktériumok lebontani és hasznosítani is képesek. E lebontási folyamat eredményeképpen gáz képződik és rövid szénláncú zsírsavak jönnek létre, amelyeket kis mennyiségben szervezetünk is képes hasznosítani. A legfontosabb vízoldékony rostok a pektin, a gumik, a guar és egyes hemicellulózok. Vízoldékony rostanyagokban gazdag táplálékok a hüvelyesek, a zöldség- és gyümölcsfélék, a zabkorpa és a különféle magvak. Kutatások igazolták, hogy a vízoldékony rostok csökkentik a koleszterinszintet - ezért fontosak a szívbetegségek megelőzésében - és lassítják a szőlőcukor felszívódását, így csökkentik a vércukorszint ingadozását, ami fontos többek között a cukorbetegek vagy a fogyókúrázók vércukorszintjének szabályozásában.

Vízben nem oldódó rostok
A rostanyagoknak e csoportja egyáltalán nem oldódik vízben, és átalakulás nélkül halad végig a tápcsatornán. Legfontosabb típusai a cellulóz, a hemicellulózok és a lignin. A vízben nem oldódó rostok forrásai a teljes kiőrlésű gabonatermékek, különösen a teljes kiőrlésű gabonapelyhek, müzlik, a búzakorpa és egyes zöldségfélék. A kutatási eredmények alapján a nem vízoldékony rostok gyorsítják a béltartalom mozgását a bélrendszerben, ami fontos például a székrekedés megelőzésében, és feltehetően a vastag- és végbélrák kialakulásának kockázatát is csökkentik. A zöldség- és gyümölcsfélék - valójában valamennyi növényi eredetű élelmiszer - vízoldékony és vízben nem oldódó rostokat egyaránt tartalmaz. A kétféle rostanyag aránya függ attól, hogy milyen zöldségről ill. gyümölcsről van szó, és attól, hogy az mennyire érett. 

Pektin
A pektin természetes forrásai a gyümölcsök (pl. alma, szilva, birsalma, citrusfélék) és a zöldségfélék (pl. sárgarépa, burgonya). Az élelmiszeripar a pektint elsősorban az élelmiszerek stabilizálására használja zselésítő/szilárdító adalékként, például lekvárokban, zselékben, édességekben, tejtermékekben és konzervekben. A gumianyagok mellett a pektint is alkalmazzák a zsírok helyettesítésére a csökkentett zsírtartalmú ételekben – éldául. egyes pékárukban. 

Az emésztésnek ellenálló (rezisztens) keményítő
Az élelmi rostok közé  tartozik egy olyan keményítőforma is, amit az egészséges vékonybél nem képes lebontani, és így változatlanul jut el a vastagbélbe. Ez az ún. rezisztens, vagyis „az emésztésnek ellenálló” keményítő”. A rezisztens keményítő egyes formái – jelenleg négy különböző csoportját tartják számon – a burgonyában (főleg a főtt, majd lehűtött burgonyában), az éretlen banánban, a teljes vagy részleges kiőrlésű búzában és a gabonapelyhekben ill. müzlifélékben fordulnak elő. A rezisztens keményítőt az élelmiszeripar változatosan alkalmazza. Kenyérhez, kekszekhez, édesipari termékekhez, tésztafélékhez, étkezési korpához vagy gabonapehelyhez adva az ízhatás és az állag megváltoztatása nélkül növeli a rosttartalmat. A liszt vagy más gyorsan felszívódó szénhidrátok helyettesítésére használt ellenálló keményítő csökkenti az élelmiszerek kalóriaértékét is. A természetes rezisztens keményítő 2-3 kcal/gramm energiát tartalmaz, szemben a többi szénhidrát 4 kcal/gramm energiatartalmával.

A rostokban gazdag étrend előnyei
Általános szempontok

A rostban gazdag élelmiszerek zsírtartalma (elsősorban a telített zsírsavak és a koleszterin mennyisége) alacsony, és általában a cukor is kevesebb bennük. Ugyanakkor gazdag vitamin-, ásványianyag- és fitokemikália-források, mely vegyületek mindegyike fontos az egészség megőrzésében. A rostban gazdag étel emellett teltségérzetet is okoz, azaz csökkenti az étvágyat; összességében pedig energiatartalma is kedvezőbb. Ezzel az étrenddel hatékonyan megőrizhető az ideális testsúly, és segít megelőzni az elhízást. A rostok túlzott bevitele, különösen a nagy (napi 35 grammot meghaladó) mennyiségű búzakorpa étrend kiegészítőként történő fogyasztása nem kívánt következményekkel járhat, például, csökkentheti egyes tápanyagok (pl. ásványi anyagok) felszívódásának hatékonyságát vagy fokozhatja ezek kiürülését a szervezetből. Ezek a hatások azonban a kiegyensúlyozott rosttartalmú étrend esetén elenyészőek. A rostokban gazdag ételek hirtelen, nagy mennyiségben történő fogyasztása puffadást és kellemetlen hasi érzést okozhat, ritkán akár hasmenést is. Ez egyes fűszerekkel – például köménnyel – enyhíthető.

A vércukorszint szabályozása
A vízoldékony rostok a szénhidrátok felszívódásának lassítása és az inzulinérzékenység fokozása révén a vércukorszintet is segítenek kézben tartani. A rostban gazdag étrendnek nagy szerepe van ezért a 2. típusú cukorbetegség kezelésében is.

A koleszterinszint csökkentése
A magas koleszterinszint, egyéb tényezőkkel együtt - például magas vérnyomással és az elhízással - növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Számos vizsgálat kimutatta, hogy magas rosttartalmú étrend esetén alacsonyabb a koszorúér-betegségek kockázata, mint alacsony rostbevitel esetén. Ennek egyik oka, hogy a vízoldékony rostok – különösen a bab, zab, lenmag és a gyümölcsök rostjai – az alacsony sűrűségű lipoproteidek (low-density lipoprotein, LDL) vagy más néven „rossz” koleszterin mennyiségének csökkentése révén csökkentik a vér teljes koleszterinszintjét. A koleszterinszint-szabályozó hatás hátterében elsősorban az áll, hogy a vízoldékony rostoknak köszönhetően kevesebb koleszterin szívódik fel az elfogyasztott táplálékból.

A bélrendszeri betegségek megelőzése
A gyümölcsök, zöldségek és különösen a búza- és a zabkorpa rostjai növelik a széklet tömegét és mennyiségét, mivel visszatartják a vizet a bélcsatornában. Emiatt lazítják is a székletet, ami segíti a székrekedés és az aranyér megelőzését. Természetesen a rostanyagok e jótékony hatása csak megfelelő folyadékbevitel esetén jelentkezik. A magas rosttartalmú étrend emellett csökkenti a divertikulum-gyulladás (diverticulitis) veszélyét. A vastagbél e gyulladásos megbetegedése időskorban jelentkező, gyakori probléma. 

A vastagbélrák megelőzése
A tudományos eredmények arra utalnak, hogy az élelmi rostok csökkentik egyes ráktípusok, elsősorban a mellrák és a vastagbélrák kockázatát. A bizonyítékok azonban egyelőre még nem egyértelműek. Az élelmi rostoknak mindazonáltal számos jótékony és védő hatása van, ezért a rostokban gazdag étrend méltán javasolható az egészség megőrzéséhez.




Cikkünk folytatódik, lapozz!
 
 
[4518]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


titkosrandi fej

éves
 
fotó




Tagok: Túl az 1 millión, Fotóval: 331.689


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 
Egy autón sok minden tönkre mehet használat közben. A motor és a fékrendszer meghibásodásától nem elhanyagolhatóan fontos jelentőséggel bír... tovább >>

 


 

ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot


x