A mikrotápanyag-hiány tünetei - ismerd fel!
hirdetés
Címlap / Szépség-Egészség / A mikrotápanyag-hiány tünetei - ismerd fel!

A mikrotápanyag-hiány tünetei - ismerd fel!

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-04-23

A Föld lakosságának több mint egyharmadát, azaz legalább 2 milliárd embert fenyeget világszerte a vashiány, az A-vitamin vagy a jód hiánya, ami az értelmi képességek összeomlásához vezethet. 


Rendezvénynaptár
A szakértők kivételével csak kevesen vannak tisztában a vitamin- és ásványianyag-hiányos állapotok gyakoriságával, súlyosságával és következményeivel.  A fejlődő országokban igen gyakran, de olykor akár hazánkban is előfordulhatnak vitamin-, illetve ásványianyag-hiány okozta születési rendellenességek, növekedési zavarok, gyenge fizikai teljesítőképesség, alacsony intelligenciahányados (IQ) és a fertőzésekre való fokozott hajlam.

Hírlevelünk e havi számában szeretnénk felhívni a figyelmet a fokozott kockázatnak kitett csoportokra és földrajzi területekre, a probléma egészségügyi következményeire és a lehetséges megoldásokra.  A Nestlé vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított termékei is szerepet játszhatnak egyes hiánybetegségek kezelésében a világ érintett területein. A problémával foglalkozó legfontosabb szervezetek információi alapján vázoljuk a mikrotápanyag-hiány földrajzi megjelenését és közegészségügyi következményeit.

A vitamin és ásványi anyag-hiány legfőbb oka a szegénységgel összefüggő hiányos étrend. A népesség azon csoportjai, akiknek fő tápláléka szinte kizárólag gabonafélékből, rizsből, gyökerekből és gumókból áll, nem jutnak elegendő mennyiségben az említett tápanyagokhoz; ráadásul számos gabonaféle fitátot is tartalmaz, ami annak a kevés vasnak és cinknek a felszívódását is gátolja, ami ezzel a táplálékkal a szervezetbe jut. A mikrotápanyag-hiány ritkán érint kizárólagosan egyetlen étrendi összetevőt. Ezért világszerte több millió ember szenved olyan vitamin-, illetve ásványianyag-hiányban, amely több kulcsfontosságú mikrotápanyag együttes hiányából adódik. Ilyen kulcsfontosságú mikrotápanyagok a vas, a jód, a cink, az A-vitamin és a folsav.



A probléma mértéke és természete

A mikrotápanyag-hiány világszerte tapasztalható három legsúlyosabb formája a vas-, az A-vitamin- és a jódhiány. E három közül a vashiány a legelterjedtebb: több mint 2 milliárd ember (azaz a Föld teljes népességének 37%-a) vérszegény. A második legelterjedtebb a jódhiány, mely a Föld lakosságának 35%-át (1,9 milliárd embert) érinti. A harmadik helyen az A-vitamin-hiány áll, mellyel 250 millió iskolás kornál fiatalabb kisgyermek küzd – akik közül évente félmillió ennek következtében megvakul. Népegészségügyi szempontból a mikrotápanyag-hiány számos betegség rizikófaktora, amely növelheti a megbetegedési, de akár az elhalálozási arányokat is. Becslések szerint a világszerte jelentkező különféle megbetegedéseknek mintegy 7,3%-át a mikrotápanyagok hiánya okozza, amelyek közül a vas- és az A-vitamin-hiány a 15 vezető ok között szerepel. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint kb. 800 000 haláleset (1,5%) eredendő oka a vashiány, és kb. ugyanennyié az A-vitamin-hiány. Valószínűleg a cink-, kalcium-, folsav- és D-vitamin-hiány is jelentősen hozzájárul a Föld lakosságának egészségügyi terheléséhez; mindazonáltal a tünetek változatossága miatt sokkal nehezebb számszerűsíteni ezeknek a hiánybetegségeknek a súlyosságát és hatásait, különösen az enyhébb esetekben, de közegészségügyi következményeik is sokkal kevésbé ismertek. Egyértelmű azonban, hogy legsúlyosabban a világ szegényebb területeit érinti a mikrotápanyag-hiány; az olyan területeket, ahol kevés az élelem, vagy ahol szinte kizárólag a növényi eredetű élelmiszerek, például a gabonafélék, gyökerek és gumók jelentik a tápanyagforrást, a változatos, tápanyagokban gazdag, húst, halat, tejtermékeket és tojást is tartalmazó étrend helyett. A zsiradékok hiánya is jelentős probléma, mivel ezek egyik szerepe, hogy segítik bizonyos mikrotápanyagok felszívódását.  A kevés állati eredetű élelmiszert fogyasztó néprétegek esetében tehát igen jelentős lehet a számos vitamin és ásványi anyag egyidejű hiánya.

A leggyakoribb hiánybetegségek
Vashiány
A vashiányos vérszegénység világszerte a leggyakoribb mikrotápanyag-hiány okozta megbetegedés, ami elsősorban nőket és gyermekeket érint.  A vérszegény gyerekek gyengébbek, gyorsabban elfáradnak, rövidebb ideig tudnak csak koncentrálni és könnyebben megbetegszenek, mint megfelelő vasbevitelű kortársaik. Szakértői vélemények szerint a legtöbb fejlődő országban a gyerekek 40-60%-a enyhe vagy közepes súlyosságú vashiányos vérszegénységgel küzd, és közel ugyanennyinek van vérszegénység nélküli vashiánya, ami szintén negatívan befolyásolja növekedésüket és fejlődésüket.  Különösen fontos tény, hogy az újszülöttkori, illetve kisgyermekkori vashiány visszafordíthatatlan agykárosodást okozhat. Jelentősek az ebből adódó halálozások és anyagi költségek is.  A vashiány a harmadik világban élő nők körülbelül 40%-át érinti; évente több mint 60.000 fiatal nő hal meg vészes vérszegénység következtében terhessége alatt vagy szüléskor.

Magyarországon is, a nemzetközi trendnek megfelelően, a nők vannak a vashiány kialakulása szempontjából fokozott kockázatnak kitéve. Az általános és középiskolás korú lányok a napi ajánlott mennyiségnél átlagosan 17-25 százalékkal kevesebb vasat fogyasztanak el, és a felnőtt nők is csupán a napi ajánlott vasmennyiség kétharmadát juttatják szervezetükbe.

Jódhiány
Világszerte mintegy 1,9 milliárd embert fenyeget a jódhiány, amelynek legmegrázóbb következményei a megemelkedő újszülött-halandóság és a szellemi visszamaradottság. A gyermekkorban jelentkező, ám megelőzhető agykárosodások legjelentősebb oka a jódhiány.  A jódhiány felelős a pajzsmirigy-problémákért és a golyva kialakulásáért is.  Ez az étrendi probléma legsúlyosabban azon területek lakosságát érinti, ahol bizonyos környezeti hatások, például a nagy mennyiségű csapadék ismétlődő kilúgozó hatása miatt alacsony a talaj jódtartalma, tehát például hegyvidékek (pl. a Himalája, az Andok vagy az Alpok) területén. Ezeken a területeken a termesztett gabonafélék is csak kevés jódot tartalmaznak.

Az Unicef adatai szerint hazánk földterületének 80%-a hiányos jódban, a jódhiány egészségügyi következményeinek megelőzése érdekében a hazai táplálkozási szakemberek is a jóddal dúsított konyhasó fogyasztását javasolják.

A-vitamin-hiány
A vakság legfőbb oka világszerte az A-vitamin-hiány, különösen a kisgyermekek körében. A WHO és a FAO becslései alapján évente mintegy fél millió gyermek vakul meg A-vitamin-hiány miatt (ezeknek a gyermekeknek a fele 12 hónapon belül meghal különböző fertőzések következtében).  Az A-vitamin az immunrendszer működésében betöltött szerepével magyarázható, hogy hiánya felelős világszerte a maláriás esetek 16%-áért, a hasmenéses megbetegedések 18%-áért, és az akut légúti betegségek, valamint a kanyaró kialakulása is nagy százalékban erre vezethető vissza.

Az A vitaminhiány szempontjából hazánkban, a nemzetközi trendekhez hasonlóan, elsősorban a gyermekek veszélyeztetettek. Esetükben szinte mindegyik korosztály és mindkét nem érintett, az A-vitamin bevitelben keletkező deficit naponta átlagosan 20-40%.

Cinkhiány
A cinkhiánnyal küzdő népesség arányát világszerte egy ötöd és egy harmad közé teszik. Becslések alapján ez a probléma áll a Földön bekövetkező halálesetek 1-4%-ának hátterében. A leginkább érintettnek vélt földrajzi területek (súlyosság szerint csökkenő sorrendben): Dél-Ázsia (elsősorban Banglades és India), Afrika és a Csendes-óceán nyugati térsége.  A cinkhiány feltehetően gyakran társul vashiánnyal, mivel ugyanazok az élelmiszerek (pl. hús, baromfitermékek és hal) tartalmazzák mindkét elemet, és mindkettő felszívódását egyaránt gátolja a gabonafélékben megtalálható fitát. Mivel klinikai tüneteinek többsége nem fajlagos, a cinkhiány felismerése gyakran igen nehéz.  A súlyos hiány tünetei a bőrgyulladás, a lelassult növekedés, a hasmenés, az idegrendszeri zavarok és a visszatérő fertőzések.  Az elmúlt évtizedekben végzett, az élelmiszerek cinkkel történő dúsításának hatásait a fejlődő országok gyermekein vizsgáló kísérletek egyértelműen igazolták a fokozott cinkbevitel jótékony hatásait, a növekedési ütem javulását és a különböző fertőzések, elsősorban a hasmenés és a légzőszervi betegségek arányának csökkenését.

Magyarországon a cinkhiány súlyosabb mértékben a lányokat és a nőket érinti. Étrendjük a javasolt napi mennyiségnél átlagosan 10-20 %-kal kevesebbet tartalmaz ebből az ásványi anyagból.

D-vitamin-hiány
A megfelelő D-vitamin-bevitel fontos szerepet játszik a kalcium vékonybélből történő felszívódásában és a kalcium csontokba épülésének folyamatában.  A D-vitamin-hiány gyakori jelenség mind a fejlődő, mind a fejlett országokban. E hiánybetegség gyakorisága a szélességi körök mentén a sarkok felé haladva egyre nő, mivel itt a téli hónapokban alacsony a napsütéses órák száma. A D-vitamin-hiány egyik kockázati tényezője, ha a bőrt túl kevés, a napsugárzással érkező UV-fény éri, amit az is okozhat, hogy az egyes trópusi területeken szinte a teljes testfelszínt elfedi a ruházat. A sötétebb bőrű emberek körében is gyakoribb a D-vitamin-hiány. Súlyos esetben e hiánybetegség gyermekkorban angolkórhoz, felnőttek körében pedig csontlágyulás kialakulásához vezethet.

A D vitamin hiánya Magyarország teljes népességét érintő egészségi probléma. A felnőttek étrendje a javasolt mennyiségnek csak átlagosan 30-50 %-át tartalmazza, a gyermekek esetében mindez csupán kb. 25-40%.

Kalciumhiány
A kalciumhiány elterjedtségére vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre nemzetközi számadatok, a fejlett és különösen a fejlődő országok lakosainak azonban gyakran alacsony a kalciumbevitele, aminek elsődleges oka, hogy kevés tejterméket fogyasztanak, vagy esetleg egyáltalán nem fogyasztanak ilyen élelmiszereket. A kalciumhiány legfontosabb egészségügyi következménye a csontok ásványianyag-tartalmának csökkenése, ami gyermekkorban az angolkór, felnőtteknél a csontritkulás kialakulásának esélyét növeli.

Magyarországon ebből a szempontból a legnagyobb étrendi kockázatnak a 65 évnél idősebb nők vannak kitéve, átlagosan 37%-os kalciumbeviteli hiánnyal.

Folsavhiány
E hiánybetegséggel kapcsolatban sem rendelkezünk sok nemzetközi adattal.  Oka lehet a túl alacsony gyümölcs-, zöldség-, hüvelyes- vagy tejtermékfogyasztás, felszívódási zavar, bélrendszeri élősködő (pl. a Giardia lamblia), esetleg a folsavanyagcsere genetikai problémája.  A folsavhiány következményei az óriássejtes vérszegénység, a velőcsőzáródási (pl. nyitott gerinc), vagy egyéb születési rendellenességek, a terhesség alatt jelentkező problémák, a kognitív működés zavarai és a szív- és érrendszeri megbetegedések.

A folátbevitel hiánya a magyar gyermekeket és felnőtteket egyaránt érinti, utóbbiakat nagyobb mértékben, itt átlagosan kb. 20-40%-os a hiány. Az ajánlott napi folátbevitel sok esetben, így Magyarország vonatkozásában is nehezen teljesíthető. Emiatt nagy jelentősége van az élelmiszerek, például a gabonatermékek foláttal történő dúsításának.

Egyéb mikrotápanyagok (pl. tiamin, riboflavin, niacin, szelén) esetében is kialakulhatnak hiánytünetek olyan területeken, ahol az élelmiszerek és/vagy a talaj túl keveset tartalmaz belőlük.



A mikrotápanyag-hiány megoldása

A mikrotápanyag-hiány kivédésére három fő megközelítési mód létezik:
  • Valamennyi tápanyagot megfelelő mennyiségben tartalmazó, kiegyensúlyozott étrend biztosítása.  Sajnos ez messze nem mindenütt megoldható, mivel ez feltételezné az általános kielégítő élelmiszer-ellátottságot és a megfelelő étkezési szokások betartását.
  • Étrend kiegészítők (vitamintabletták és -injekciók) – sürgős esetek rövid távú kezelésére.
  • Élelmiszerdúsítás – hosszabb távú, általános megoldási lehetőség. Az élelmiszerek dúsításának megvan az a kettős előnye, hogy a nélkül teszi lehetővé széles néptömegek megfelelő tápanyagokkal történő ellátását, hogy közben radikális változásokat igényelne a táplálkozási szokások terén.

A terhesség elejétől a gyermek 24 hónapos koráig tartó időszak kulcsfontosságú az alultápláltság és annak hátrányos hatásainak kivédésében. 

Az alapvető táplálkozási teendők:
  • Az anya kiegyensúlyozott fehérje- és energiabevitele (valamint vas- és folsavbevitele)
  • Vas-, cink és A-vitamin-dúsítás
  • Megfelelő kiegészítő táplálás

Élelmiszerdúsítás
Az alultápláltság problémájának megoldásában kulcspartner lehet az élelmiszeripar és a mezőgazdaság, az élelmiszerek és azok alapanyagainak vitaminokkal és ásványi anyagokkal történő dúsításán keresztül.

Egyszerű és hatékony megoldást jelent a tápanyagok pótlására az alapvető élelmiszer alapanyagok kiegészítése, mint például a konyhasó jódozása vagy a liszt szelénnel, kalciummal történő dúsítása itt Magyarországon, de Németországban például, kísérletek folynak egy béta karotinban gazdag burgonyafajta nemesítésére.

Emellett ma már számos, vitaminok és ásványi anyagok hozzáadásával készült élelmiszer is megtalálható az üzletek polcain. Az élelmiszerek különböző tápanyagokkal történő dúsítása során a fogyasztók védelme érdekében a felelős élelmiszergyártók számos szabályt betartanak. Egyrészt fontos szempont, hogy a termék dúsítása tudományos szempontból megalapozott legyen, vagyis az adott tápanyag hozzáadása valóban létező egészségi igényt elégítsen ki. Valamint a hozzáadott tápanyag az élelmiszer egy adagjában érdemi mennyiségben jelenjen meg. Másrészt szintén lényeges, hogy a dúsításra felhasznált tápanyag ne befolyásolja negatívan az élelmiszer érzékszervi tulajdonságait (pl. ízét, kinézetét, állagát, illatát), biztonságosságát, valamint a benne lévő többi tápanyag hasznosulását.

Magyarországon a Nestlé teljes kiőrlésű gabonát tartalmazó gabonapelyhei és a Nesquik kakaó készül számos vitamin és ásványi anyag hozzáadásával, a konyhai termékek többsége pedig jódozott konyhasótartalmával járul hozzá a megfelelő mikrotápanyag bevitelhez. 

Nestlé Életmód Iránytű



 
 
[ 13917 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot

 
x