Sav-bázis egyensúly - a divattéma szakmai szemmel
Címlap / Szépség-Egészség / Sav-bázis egyensúly - a divattéma szakmai szemmel

Sav-bázis egyensúly - a divattéma szakmai szemmel

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-04-03

Mára divattá vált a lúgosítás, ennek köszönhetően rengeteg információ él a köztudatban a savas és bázikus étrendről, az egyensúly kialakításának módjairól - sokszor sajnos hibásan. Kreisz Andrea dietetikus, a Harmonet szakértője segít eloszlatni ezeket a tévedéseket. 

 

Az emberek képesek érzékelni a savas ízt, de a bázikusat sajnos nem. Ennek oka, hogy a sav a szervezet számára már kis koncentrációban is káros, anyagcserénk azonban túlnyomóan gyengén bázikus tartományban zajlik. Az erősebb savak tehát egészségkárosítóak, de az erősebb bázisok is azok lehetnek.

Egy pici kémia és élettan
Egy sav erősségét a hidrogénionok koncentrációjával mérik, a pH kifejezés erre utal. Szerveinkben és minden anyagcsereszakaszban egy bizonyos pH-tartomány szükséges az optimális viszonyok kialakulásához. A pH értéknek tehát nem szabad változnia a vérben illetve a sejtekben annak ellenére, hogy a táplálékkal különböző mennyiségű savat és bázist veszünk magunkhoz, ráadásul közvetlenül az anyagcseréből is származik sav. Szervezetünk sav-bázis viszonyai azonban nem merev rendszerek, egy dinamikus egyensúlyi állapotként jellemezhetőek, amelyek ugyan változnak, de csak szűk határok között. Ha a vér pH-ja 7,35 alatti, acidózisról (savasodásról), ha 7,45 feletti, alkalózisról beszélünk. A pH érték akut változásai rendkívül ritkák, de ha előfordulnak, orvosi beavatkozást igényelnek.

Hogyan mérhető?
A vizeletből, pH-tesztpálcikával mérhetjük a sav-bázis egyensúly aktuális állapotát, de ez önmagában nem ad hiteles információt, mert a vizelet pH-ja élettanilag is ingadozik (a bevitt táplálék által, reggel savasabb) és csak a szabad savakat méri, amelyek aránya a vizeletben csupán 1 %. A vizelet tesztcsíkot nem elegendő egyszer egyszer elővenni. Rendszeresen, naponta többször egy viszonylag állandó étrend mellett van igazán értelme használni.
A sav-bázis egyensúly valódi állapotát 24 órás gyűjtött vizeletből lehet meghatározni.


Nemcsak a bevitt táplálék, de a böjt és a sport is befolyásolja a sav-bázis háztartást
A különböző élelmiszereink bázist szállítanak vagy savterhelést okoznak. A fogyókúra, böjtölés is savterhelést jelent a szervezetünk számára, mivel a zsírlebontás a ketonsavak fokozott képződésével jár. Az aktív sportolás savas irányba tolja el az egyensúlyt az izmokban termelődő tejsav miatt, de a kor elŐrehaladtával, ahogy a vesék kiválasztási kapacitása csökken, szintén elsavasodhatunk.
   
A savanyú ízű étel is lehet lúgos
Pusztán az ízlelés alapján nem tudjuk megállapítani, hogy egy élelmiszer savas vagy bázikus a szervezetünkre nézve. A citrom erre jó példa. A bázikus citromsavsók túlsúlyban vannak, de csekély saját ízük az intenzív ízű savval szemben nem érvényesül, így a citromot bázikus tulajdonsága ellenére savanyúnak érezzük. Az táplálék savanyú íze tehát nem utal egyértelműen arra, hogy az anyagcserére hogyan hat!

Savas, bázikus, semleges
Számos táblázat, felsorolás kering az élelmiszerek sav-bázis egyensúlyra gyakorolt hatásáról. Ezek sokszor ellentmondásosak, mert a besorolásnál gyakran nem tesznek különbséget a tekintetben, hogy az adott élelmiszer az anyagcserére hat bázikusan/savasan, vagy a gyomor savképzésére van-e hatással. Annak, hogy egy élelmiszer a gyomorban savtermelést okoz, nincs jelentősége a sav-bázis hatás szempontjából. A gyomorégés pedig nem egyenlő a túlsavasodással!
A következő besorolás a PRAL-érték alapján történt (konkrét számértékeket most nem tüntetünk fel), ami a vese potenciális savterhelését jelenti és megegyezik a 24 órás vizeletben mért savterheléssel.

Savterhelést okozó élelmiszereink:
Gabonafélék (liszt, teljes kiőrlésű liszt, rozsliszt, rizs, barnarizs, kukorica, köles, zabpehely, árpa, kukoricapehely, hajdina, amarant, teljes kiőrlésű tönkölybúza stb.), tésztafélék (tojással készültek, makaróni, spagetti, teljes kiőrlésű változatok), kenyérfélék (teljes kiőrlésűek is).
Vaj, földimogyoró, mandula, pisztácia, dió. Halak és tenger gyümölcsei. Borsó, zöld és barna lencse. Hús, húskészítmények. Tej és tejtermékek (kivéve savó és kefir), tojás. Cola, világos sör.

Bázisfelesleget okozó élelmiszereink:
Margarin, mogyoró, zöldségek többsége, gyümölcsök, mazsola, szárított füge. Tejsavó. Barna sör, cukormentes almalé, gyümölcstea, zöldséglé, zöldtea, gyógynövényteák, kávé, vörösbor.

Semleges élelmiszereink:
Olivaolaj, napraforgóolaj, kefir.

Ásványvíz – savas vagy lúgos?
Az ásványvizek fogyasztásának népszerűsége felveti a kérdést, hogy vajon savas vagy bázikus tulajdonsággal bírnak-e. A válasz attól függ, milyen ásványvizet iszunk. A bikarbonát-tartalmúak bázikus hatásúak, míg a szulfátban gazdag ásványvizek savas hatással bírnak. Ha viszont szódát fogyasztunk (víz + széndioxid), az az anyagcserére semleges hatással van.



Mi a helyzet a konyhasóval?

A túl sok só fogyasztása számos egészségügyi problémát okoz és a sav-bázis egyensúlyra is negatív hatással van. A vese szabályozó mechanizmusait rossz irányba tolja, növelve a savterhelést, így még egy okkal több, hogy a napi sófogyasztásunk ne haladja meg az 5 grammot.

Lúgosítsunk – de hogyan?
Átlagos táplálkozással napi kb. 50-100 mmol felesleges savat veszünk magunkhoz, amit ki is kell választani, hogy az egyensúly fennmaradjon.
Ennek megoldására sokszor azt a tanácsot adják, hogy kerüljük a savterhelést okozó élelmiszerek, általában a húsok fogyasztását. Ez azonban nem javasolt (pl. időseknél ahol megnövekedett a fehérjeszükséglet stb.). Nem az a megoldás, hogy a savas élelmiszereket kivonjuk vagy drasztikusan lecsökkentjük az étrendünkben, hiszen ezek értékes tápanyag-, ásványi anyag- és vitaminforrást jelentenek. A savterhelést inkább egyenlítsük ki bázikus táplálékok (zöldségek, gyümölcsök, saláták) fogyasztásával, kombináljuk a savas és bázikus élelmiszereket.

Táplálékkiegészítők
A lakosság körében egyre népszerűbbek a táplálék kiegészítők, ez alól a különböző lúgosító készítmények sem kivételek. Azonban mielőtt nagy összegeket költenénk rá, több szempontot is figyelembe kell vennünk. Az első, hogy vajon a táplálkozásunkon tudunk-e változtatni, mert ha igen, ezzel érdemes elsőnek próbálkozni. Ha mégis táplálékkiegészítőhöz nyúlunk, nézzük meg jól, mit választunk.

A karbonátokat vagy bikarbonátokat tartalmazó készítmények semlegesítik a gyomorsavat, aminek azonban fontos szerepe van az emésztésben (időskorban egyébként is kevesebb gyomorsav termelődik), ezért étkezéssel egyidőben nem lehet beszedni őket. A gyomorsavval reakcióba lépve böfögést is okozhatnak.
A citrát tartalmú készítmények olyan bázisokat tartalmaznak, amit a táplálékkal is magunkhoz veszünk. A gyomor pH értékét így kismértékben befolyásolják, ezért étkezéssel egyidőben is beszedhetők, böfögést nem okoznak.

Ebből is látszik, hogy a szerves báziskészítményeket célszerű választani.
Az a bázismennyiség, amit be kellene vinni ezekkel a készítményekkel, egyénenként nagyon különböző lehet. Nem szükséges az egész savfelesleget ilyen úton semlegesíteni, mert egy bizonyos mennyiséget (ha egészséges), a vese is kiválaszt.

Kreisz Andrea
Dietetikus

Képek:
piqs.de: connor212 - gesicht
piqs.de: Sebastian Staendecke (ideas-ahead.de) - handed c!





 
 
[ 8127 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x