Így kerüljük el a rákkeltő anyagokat a környezetünkben...
Címlap / Szépség-Egészség / Így kerüljük el a rákkeltő anyagokat a környezetünkben

Így kerüljük el a rákkeltő anyagokat a környezetünkben

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-12-11

Néhányan azt hiszik, bizonyos embereknek a rák a végzetük és semmit nem tehetnek sorsuk megváltoztatásáért, a szakértők szerint azonban ez egyáltalán nincs így. Még azok az emberek is, akik a gének miatt hajlamosabbak a daganatos betegségekre, egészséges életmóddal jelentősen csökkenthetik a rákos betegség megjelenésének kockázatát. Cikkünk előző részében sorra vettük a különféle ráktípusok megelőzésében leghatékonyabbnak bizonyult ételcsoportokat, a második részben pedig a környezeti mérgek elkerüléséhez és a megfelelő mozgáshoz adunk tanácsokat. 

 

A daganatos megbetegedések 70–80 százaléka környezeti eredetű, mindössze 20-30 százaléknál állnak a háttérben veleszületett, genetikai tényezők – mondta el Dr. Major Jenő, az Országos Kémiai Biztonsági Intézet igazgatóhelyettese a Daganatok.hu Betegklubjában tartott előadásában. Magyarország több mint húsz éve szerepel első helyen a nemzetközi statisztikákban daganatos megbetegedések okozta halálozás terén.

Egyes embereknél általában nem mondható meg a daganat kialakulásának oka, csoportszinten azonban igen – például a tüdőrák hátterében 90 százalékban a dohányzás van jelen. A környezet javításával az egész társadalom tehet a betegségek visszaszorításában, egyedileg azonban nem tudjuk teljesen kizárni a káros anyagokkal való érintkezést az életünkből, bár sokat tehetünk az egészségesebb ételek választásával, illetve a dohányzás elhagyásával.

Egy átlagos háztartásban is előfordulhatnak veszélyes vegyi anyagok olyan eszközökben, melyekre a legtöbben nem gondolnak - hívta fel a figyelmet Major Jenő. Rengeteg megbízhatatlan eredetű műanyag gyermekjáték tartalmaz például lágyítóként "ftalátot", ami a szervezetre igen káros. Szintén veszélyes lehet a kisgyerekekre, ha ólomtartalmú festékkel készült játékot vesznek a szájukba. Az élelmiszerek kezelése – például a füstölés – is veszélyforrást jelenthet, és egyes gyógyszerek is növelik a daganat kialakulásának kockázatát.


A környezetben előforduló vegyi anyagok egyértelmű összefüggést mutatnak egy-egy területen a daganatos betegségben elhunytak arányával. A statisztikák alapján a folyók mellett és az ipari vidékeken a legmagasabb ez a szám.

Magyarországon évente 100 millió tonna hulladék képződik, aminek mindössze 29 százaléka kerül újrafeldolgozásra - a maradék megsemmisített, lerakott, illetve teljesen megoldatlan sorsú szemét károsítja a környezetet; ráadásul évente 1,8 millió tonna az eleve veszélyesnek minősülő hulladék. A talajba, a vízbe, a levegőbe jutva előbb-utóbb mindenképp visszakerülnek a káros anyagok az emberi szervezetbe is.

A "daganatkeltő hatás" például a kromoszómák károsításában mutatkozik meg, mivel ez a daganatképződés első lépése lehet. Kromoszómavizsgálatok mutatták ki, hogy nagyjából kétszer akkora veszélynek vannak kitéve a belvárosiak, mint a zöldövezetben élők, és szintén dupla akkora kockázatot vállal egy dohányos egy nem dohányzóhoz képest.

Rákkeltő szokásaink: alkoholfogyasztás és dohányzás
A rák megelőzésének első parancsolata: ne dohányozz! De így szól a második parancsolat, sőt a harmadik is: ne dohányozz! Peter Boyle, az Egészségügyi Világszervezet lyoni rákkutató központjának igazgatója összehasonlította a különböző országoknak a dohányzás visszaszorítására irányuló stratégiáit.

A francia példa

A francia példát említeném elsőként. Franciaországban az elmúlt 2 évben háromszor emelték drasztikusan a cigaretta árát, amelynek eredményeként már az első év után 1 millió 100 ezerrel kevesebb ember dohányzott.

Skóciában és Olaszországban kormányrendelettel tiltották meg a dohányzást a nyilvános helyeken, és ez nem csak azért bizonyult hatékonynak, mert megnehezíti a dohányzók életét, hanem azért is, mert közvetíti az emberek felé a kormány üzenetét: ne dohányozz, mert az rossz neked.

A dohányzás nyilvános helyeken való megtiltása nagyon eredményesnek bizonyult Írországban, Ausztráliában és az Egyesült Államok több államában is. A hatás persze nem jelentkezik azonnal: de tíz év múlva már mutatkozik az infarktusok gyakoriságának, 15 múlva pedig a tüdő-, a szájüregi-, a gége-, a nyelőcső- és a hólyagrákok számának jelentős csökkenése.

Magyarországon még mindig nő a rákhalálozás

Mi a WHO-nál igen sokat foglalkozunk a Közép- és Kelet-Európában ebből a szempontból uralkodó áldatlan állapotokkal. Miközben Nyugat-Európában néhány éve már stagnál a rákkal összefüggő halálozás, Magyarországon még mindig folyamatosan, évről évre nő. És nem győzöm hangsúlyozni a dohányzás, no meg persze az alkohol szerepét. Hogy összehasonlításul egyetlen példát mondjak: az 1950-es években Nagy-Britanniában és Magyarországon teljesen egyforma volt a helyzet a gége és nyelőcső daganatok szempontjából.



Ma Magyarországon 10-szer annyian halnak meg ilyen betegségekben, mint Nagy-Britanniában, és több mint háromszor annyian, mint az ’50-es években Magyarországon. Ezeket a számokat a rettenetes magyar dohányzási és alkoholizálási szokásokkal lehet magyarázni. A dohányzással összefüggő daganatokban közös, hogy megelőzhetők lennének, miközben alig-alig kezelhetők. Nem győzöm hangsúlyozni, mennyire fontos még a túlzott napozás elkerülése is. Úgy tudom, Magyarországról igen sokan mennek tengerpartra nyaralni, és elfeledkeznek a napozás okozta festékes bőrdaganatról, amely pedig igen rosszindulatú betegség. És ha már a megelőzésről beszélünk, beszéljünk a korai felismerésről, a szűrővizsgálatok jelentőségéről is. A méhnyakrák 100 százalékos eséllyel gyógyítható, ha időben felismerik. Igen jó eséllyel gyógyítható az időben felismert emlőrák is. Ennek ellenére Magyarországon nem mennek el a nők a szűrővizsgálatokra, pedig nem kerül semmibe. Ez pedig nagyon elkeserítő és érthetetlen.

De még egyszer visszatérnék a dohányzásra, mert ezt nagyon-nagyon fontosnak gondolom. És talán tudok mondani még egy meggyőző adatot: ma egy dohányos átlagosan 10 évvel rövidebb ideig él, mint egy nem dohányos.

A környezeti mérgek elkerülésén túl érdemes gondot fordítani a megfelelő, egészséges táplálkozásra is – ennek alapelveit cikkünk előző részében vettük sorra.

Hogyan előzhető meg a rák – táplálkozással? >>

A mozgásnak ugyanilyen fontos szerepe van a daganatos betegségek kockázatának csökkentésében. Bár sok ember úgy gondolja, hogy nagy túlsúlya miatt sohasem érheti el az ideális testsúlyt, így meg sem próbál fogyni, azonban minden leadott kiló egy fontos lépés az egészség irányában. Az egészséges étrend pedig elegendő energiát ad a testmozgáshoz.

Testsúly és tesmozgás
Tartsuk BMI-nket (testtömegindexünket) 21 és 23 között és próbáljunk meg felnőttként nem hízni. Bár a BMI 24,9-ig normálnak minősül, a normál tartomány alsó határa kedvezőbb a megelőzés szempontjából.

Legalább napi 30 perc mérsékelten intenzív mozgást végezzünk (tempós séta vagy ennek megfelelő mozgás), azonban ideális esetben napi 60 perc mérsékelt vagy 30 perc magas intenzitású mozgást kellene végezni. Emellett csökkentsük az olyan tevékenységeket, mint a tévénézés.

Forrás: Dr. Infó

Képek:
piqs.de: fotomuli - CO2-Schleuder
piqs.de: Knipsermann - Ohne Kommentar!





 
 
[ 3124 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x