HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2018-12-12
Címlap / Szépség-Egészség / Az immunerősítés módjai 2. rész

Az immunerősítés módjai 2. rész

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2018-12-12

A tegnapi cikk folytatásaként ma megtudhatjuk, hogyan erősíthetjük a táplálkozással, a megfelelő folyadékbevitellel és a mozgással az immunrendszerünket. Minden, amit az immunerősítésről tudni érdemes - a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének információs körképe 2 részben. 

 

A cikk előző részéért kattints ide >>

Makro- és mikrotápanyagok az immunerősítésben

Nem egészen igaz az a régi mondás, hogy „az vagy, amit megeszel”, hiszen a táplálékokban jelen lévő tápanyagok az anyagcsere-folyamatok során többé-kevésbé módosulva építik fel testünk molekuláit, sejtjeit. Azonban a helyes táplálkozás szervezetünk megfelelő működéséhez elengedhetetlen. Vizsgáljuk meg közelebbről azokat a legfontosabb makro- és mikrotápanyagokat, melyekkel serkenthetjük immunrendszerünk működését.

A makrotápanyagok  - vagyis a fehérjék, szénhidrátok és zsírok – közül elsőként a fehérjéket emelem ki, pontosabban az azokat felépítő aminosavakból említek néhányat.

A glutamin a nyiroksejtek és a makrofágok működéséhez szükséges és tápanyagul szolgál az enterocitáknak, vagyis a bélsejteknek is. A glutamin építőköve a glutation tripeptidnek, amelynek antioxidánsként van fontos szerepe. Glutaminból sokat tartalmaz a búzafehérje, a kukorica és szójafehérje.

Az arginin elősegíti a sebek gyógyulását, a nyiroksejtek szaporodását, fokozza a makrofágok és a természetes ölősejtek működését.


A szénhidrátok közül az élelmi rostok élettani hatása figyelemre méltó. Növelik a széklet tömegét, segítik a rendszeres székletürítést, így rövidebb idő marad a toxikus anyagok székletből való visszaszívódására. Ezáltal csökken egyes daganatok kialakulásának esélye. A vastagbélbe jutó rostok egy része az ott élő baktériumoknak szolgál táplálékul, elősegíti ezek szaporodását és ezzel együtt ezek védelmi funkcióját. Sőt eközben olyan vegyületek szabadulnak fel, amelyek gátolják a rosszindulatú béldaganatok kialakulását.

A zsírok közül a halolajban található ómega-3 zsírsavaknak tulajdonítanak gyulladáscsökkentő hatást.

A mikrotápanyagok – vitaminok és ásványi anyagok – megfelelő arányú bevitelével is sokat tehetünk immunrendszerünkért és egészségünkért.

A C-vitamin nagyobb mennyiségű fogyasztása inkább jellemző a nyári időszakban a bőségesebb friss zöldség- és gyümölcsfogyasztás miatt. Télen még nagyobb szükség lenne rá, ilyenkor kerülhet sor a C-vitamin-tabletták rendszeres szedésére. Az immunerősítő C-vitamin javasolt napi bevitele 80 mg, azonban dohányosoknál ez az érték közel a duplájára is emelkedhet. A C-vitamin fő forrásai a citrusfélék, bogyós gyümölcsök, jelentős mennyiség - 400 mg - van a csipkebogyóban is. Minél sötétebb a gyümölcs, annál nagyobb a C-vitamintartalma. Télen kiváló C-vitaminforrás például a savanyú káposzta. Ügyelni kell arra is hogy ez a vitamin hő-, és fényérzékeny, a szakszerűtlen tárolás és helytelen konyhatechnológiai műveletek hatására nagy része elvész. Ezért a friss gyümölcsöket tegyük minél hűvösebb helyre, ahol a hőmérséklet a 10-12°C-t lehetőleg nem haladja meg. Ne tároljuk a zöldségeket és gyümölcsöket fémedényben, és részesítsük előnyben az olyan konyhatechnológiai eljárásokat, mint például a párolás, gőzben főzés, cserépedényben való sütés, főzés. A gyümölcsök fogyaszthatók étkezések között, vagy desszertként is.

A káposztafélék fogyasztása nem csak nagy C-vitamintartalmuk miatt javasolt, hanem mustárolaj tartalmuk miatt is, ami szintén jó a fertőzések ellenni harcban. Ez a hatóanyag a mustárban és a tormában is fellelhető. A fejes káposztában lévő glükózinolát elsősorban húgyúti fertőzések ellen nyújt védelmet.

A nyomelemek közül a szelén, a cink antioxidáns hatásuk révén segítik az immunrendszer működését. Jó cinkforrások a marha-, sertés- és szárnyasok húsa, a tejtermékek. A szelénnek szintén jó forrásai az állati eredetű termékek, de a lencsében, spárgában is jelentősebb mennyiségben található, az adott terület geológiai adottságától függően.

Immunerősítő táplálékok

A spenót, mint zöldleveles növény, nagyobb mennyiségben tartalmaz folátot, ami a sejtosztódáshoz valamint új sejtek képződéséhez fontos vitamin. A bélnyálkahártya épségéért is felelős. A spenótból készíthető főzelék, melynek egyik ízesítője lehet a fokhagyma.  A fokhagymát a népi gyógyászatban is használják betegségek megelőzésére. A benne található kéntartalmú vegyület – az allicin – rendelkezik baktériumölő hatással. A fokhagymához hasonló hatással a vöröshagyma, póréhagyma, metélőhagyma is rendelkezik.

Baktériumok okozta megbetegedésekben gyakran írnak fel antibiotikumokat, azonban a vírusok ellen ezek hatástalanok. Ilyenkor tehetnek jó szolgálatot a flavonoidok, melyek segíthetik a szervezetet a vírusok elleni küzdelemben, gátolják szaporodásukat. Legfőbb forrásaik a színes zöldségek és a gyümölcsök.

A mandulát nem csak kedvező zsírsavtartalma miatt ajánlatos rágcsálni, hanem magas E-vitamin tartalma miatt is. A növényi olajok is bőségesen szolgáltatnak E-vitamint. Az E-vitamin hatásos antioxidáns, és segíti az immunrendszer működését.

A búzacsíra kiváló élelmi rostforrás, jelentős az antioxidáns és B-vitamin tartalma is.

A brokkolinak jelentős a karotin- és C-vitamin valamint glutation tartalma. Készíthető belőle leves, főzelék, de húsok mellé is jó alternatíva.


A mozgás és megfelelő folyadékbevitel szerepe

A sportolás jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni. A rendszeresen végzett mérsékelt intenzitású mozgásnak nem csak a testtömeg normalizálásában van szerepe, hanem az immunrendszer hatékonyságát is növeli. A fizikai aktivitás hatására fokozódik a nyiroksejtek aktivitása. Patkányokkal végzett kísérletekben bizonyították, hogy a rágcsálók bélnyálkahártyájában jelen lévő immunsejtek száma, mérsékelt tempójú futás hatására növekedett. A felnőtteknek naponta legalább 30 percet kellene mozogni, gyerekeknek és serdülőknek pedig ennek a kétszeresét.

A mozgás mellett ki kell emelni a folyadékok szerepét is. A felnőttek szervezetének több mint 60% -a víz. A víz nem csak oldószer, hanem az oldott anyagok és a tápanyagok szállításáért is felelős. Segíti az anyagcsere termékek mielőbbi kiürülését a szervezetből. Az EFSA (Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság) a nők számára 2 literben, míg a férfiaknak 2,5 literben határozta meg napi ajánlott folyadék bevitelt. Ebbe nem csak a víz számít bele, hanem az elfogyasztott italok, és az élelmiszerek folyadéktartalma is. Sajnos napjainkban is komoly problémát jelent, hogy az emberek átlagos folyadékbevitele nem éri el az ajánlott napi mennyiséget. Figyeljünk arra, hogy nemcsak a nagy melegben, hanem a hűvösebb időszakban is elegendő folyadékot fogyasszunk. A téli időszakban a folyadékpótlásra jó alternatívák a teák, amik készülhetnek például bodzából, csipkebogyó és hibiszkusz keverékéből.

A gyógyteák, levesek mellett azonban, ne felejtkezzünk meg a vízről és az ásványvizekről sem. A jól hidratált szervezet hatékonyabban végzi a kiválasztási és egyéb folyamatokat.


Forrás: MDOSZ

Képek:
FreeDigitalPhotos.net - marin
FreeDigitalPhotos.net - healingdream





 
 
[2346]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x