Két éves a gyógyító művészet otthona
Címlap / Szépség-Egészség / Két éves a gyógyító művészet otthona

Két éves a gyógyító művészet otthona

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-09-28

Ma már — az egyre hatékonyabb gyógyszereknek köszönhetően — a pszichiátriai betegségek kezelésének végső célja nem a tünetek csillapítása vagy megszüntetése, hanem az érintett betegek teljes életbe történő visszavezetése.  


Rendezvénynaptár
2006 szeptemberében második születésnapját ünnepli az Országos Pszichiátriai és Neurológia Intézetben működő Tárt Kapu Galéria. A megnyitás óta több mint 10 000 látogató fordult meg a Galériában, amely eddig 504 munkanapon keresztül tartott nyitva. A Magyarországon egyedülálló kezdeményezésnek számító kiállítóhely azzal a céllal jött létre, hogy enyhítse a pszichiátriai betegek társadalmi kirekesztettségét, és hogy lehetőség nyíljon a művészetterápia eredményeinek bemutatására.

Ma már — az egyre hatékonyabb gyógyszereknek köszönhetően — a pszichiátriai betegségek kezelésének végső célja nem a tünetek csillapítása vagy megszüntetése, hanem az érintett betegek teljes életbe történő visszavezetése. A társadalomba történő sikeres visszailleszkedés kulcsa a megfelelő rehabilitáció és annak részét képező művészetterápia.

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben (OPNI) működő művészetterápiás műhelyekben az alkotók évek óta hivatásos képző- és iparművészek által vezetett foglalkozásokon fejleszthetik képességeiket, többféle műfajban (festészet, grafika, textil, kerámia). A hetente megrendezett műhelyek két lépcsőben fogadnak betegeket. A „kezdő” csoportoknál az együttlét örömét, az alkotó kedvet igyekeznek felkelteni, a már kimagasló teljesítményt nyújtók pedig „alkotói közösségbe” szerveződve hoznak létre művészi színvonalú alkotásokat.

A foglalkozásokon létrehozott művek (festmények és kisplasztikák) bemutatása és árusítása céljából megnyitott Tárt Kapu Galéria az OPNI, a Psychoeducatio-Léleknevelés Alapítvány, valamint a Gyógyfoglalkoztatásért Alapítvány együttműködésével, és a Lilly Hungária Kft. 11.5 millió forintos támogatásával jött létre. A Lilly komplex, az életminőséget javító és a reintegrációt elősegítő programok létrehozásával elkötelezett a pszichiátriai páciensek helyzetének javítása mellett, mert a pszichiátriai kezelés nem ér véget a megfelelő gyógyszeres terápia biztosításával.

A kiállítóhely megnyitása Magyarországon egyedülálló kezdeményezés: állandó bemutatkozási lehetőséget teremt az OPNI közel 100 betege számára. A galériába kerülő műveket a művészetterápiás foglalkozásokat vezető képzőművészekből álló művészeti tanács választja ki, az üzemeltetésben pedig – a terápiában előrehaladott – betegek is részt vesznek. Az elmúlt két évben 504 munkanapon nyitva tartó galériában eddig 800-nál több festményt és kisplasztikát lehetett megtekinteni. A műveket 11 kiállításon, több mint 10. 000 ember nézte meg ebben az időszakban.


AZ ELMÚLT KÉT ÉVRŐL
Az OPNI főbejárata melletti épületben található Tárt Kapu Galéria 2004. szeptember 30-án Mádl Dalma asszony jelenlétében nyitott meg. Az eseményen a galéria szimbolikus kulcsát Dr. Szabó László, a Lilly Hungária Kft. ügyvezető igazgatója adta át Prof. Dr. Nagy Zoltánnak, az OPNI főigazgató főorvosának.

A Tárt Kapu Galéria első időszakos kiállítása 2004 szeptemberében a „Gyógyító Művészet” című tárlat volt. Ezt még további 10 – többek között a GELI lakberendezési központban és az V. Ráday Könyvfesztivál keretében a Ráday utcában tartott – kiállítás követte az elmúlt 2 évben. A 2006 májusában megrendezett francia-magyar nap keretében francia művészetterápiás alkotások is megtekinthetők voltak a galériában. Hagyománnyá vált a jótékony célú árverések szervezése a galéria kiállítási anyagából, valamint az Intézet több alkalommal tartott nyílt napot, ahol a betegek és a látogatók közösen vehettek részt képző- és iparművészeti foglalkozásokon.

2006. augusztusában a Sziget Fesztivál Civil Sziget elnevezésű programsorozatának részeként először mutatkozott be a Tárt Kapu Galéria a Lelki Oázis – Lelki Betérő sátorban. A Sziget ideje alatt tanácsadással, pszichológiai tesztekkel, hennafestéssel, kézműves foglalkozással és filmvetítéssel várta a szervezet a látogatókat. A fiatalok kedvence a hennafestés volt, mellyel a szervezők azt szimbolizálták, hogy a pszichiátriai betegségek stigmája, úgy, mint a hennatetoválás, idővel elhalványul. A különböző programokon több ezer látogató vett részt.

A rendezvények célja, hogy elinduljon a párbeszéd a pszichiátriai betegek és a társadalom között, valamint hogy csökkenjen a társadalmi előítélet a pszichiátriai betegségekkel szemben.

A Tárt Kapu Galéria kiállításainak látogatása továbbra is ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Tények a galériáról:
 Cím: Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet
1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 116.
 Nyitva tartás: minden hétköznapon 9-16 óra között
 Előzetes bejelentkezés alapján lehetőség nyílik a kézműves foglalkozásokon történő részvételre, valamint a tárlatvezetésre.
 Telefon: 06-1-391-5391
 Megközelítés: 56-os busz illetve villamos Vadaskerti úti megállójától gyalog

Pszichiátria a művészet tükrében
A pszichiátria a klinikai orvostudományokon belül egyedülálló helyzetben van. Igyekszik megragadni az emberről alkotott fogalmaink, ismereteink teljességét, és így kívánja értelmezni a lélek kóros állapotait. A biológia, a pszichológia, a szociológia és az orvostudomány eredményeit egyaránt integráló pszichiátria sajátos helyzetéből adódóan talán a legközelebb áll a humán tudományokhoz a természettudományok közül. Nem véletlen tehát, hogy a pszichiátriai megbetegedések felkeltették a művészek érdeklődését is. A képzőművészet kapcsolata a pszichopatológiával rendkívül gazdag.

A művész képi, tárgyi megjelenítő képességével, rajzaival, festményeivel, szobraival bepillantást enged benső énjébe, saját lelki működéseinek komplexitásába. Az őszinteségnek, a kendőzetlen feltárulkozásnak katartikus ereje van. A szemlélő számára az azonosulás lehetőségét, élményét jelentheti, hogy a művek olyasmit mondanak ki helyettünk, amit mi magunk nem merünk megfogalmazni. Több évezred tapasztalatai mutatják, hogy a műalkotások komoly hatással vannak lelkünkre, és klinikai megfigyelések tömege támasztja alá, hogy a pszichiátriai betegek állapota nagymértékben befolyásolható a művészet eszközeivel, zenével, képpel, mozgással, színházzal.

Számos elismert pszichoterápiás módszer él a katarzis eszközével, melyet az ókori görög drámák hatástárából ismerhetünk. A katarzist eredetileg művészi eszközökkel érték el, míg a ma elfogadott pszichoterápiák más módszerekkel váltják ki ezt a hatást.

A művészetterápia önálló gyógyeljárásként a legtöbb mentális zavar esetén nem elegendő, de kiegészítő kezelésként a gyógyszeres, pszicho- és egyéb szocioterápiás beavatkozások mellett elemi hatású lehet. A művészetterápia speciális kommunikációs csatornákat nyit, és gyakran a szokványos terápiák hatástalansága esetén is áttörést hozhat az önmagukba zárt, a külvilágtól saját lelki világukba zárkózó, különös élményekre különös viselkedésformákkal reagáló páciensek kezelése során. A krónikus pszichiátriai zavarok legtöbbjét ugyanis jellemzik a környezettel való kommunikációs anomáliák, a visszahúzódás, a realitással való harmonikus kapcsolat megbomlása, a kezdeményezőkészség és szociális aktivitás markáns lecsökkenése. Ezek gyakran bizarr észlelések és belső élmények következményei, melyek szintén elszigetelik a pácienseket a környező világtól és emberektől.

A kapcsolat felvétele, szélesítése, gazdagítása a pszichés zavarban szenvedők és a társadalom között elengedhetetlen ahhoz, hogy változzék a pszichiátriai betegekről kialakult kép. A párbeszéd, a kommunikáció nehéz. Itt lép be lehetséges csatornaként a művészet és a művészetterápia, mely nem-verbális utakon, a minden emberben mélyen élő tudattalan tartalmak által, illetve azok mentén kapcsolatot létesíthet a kétfajta világlátás, érzékelés között. Vagyis a beteg ember kifejezheti önmagát az átlagember számára megfogható, átélhető módon anélkül, hogy az elrettentő lenne. A társadalmi elszigetelődés feloldása azonban csak egy, de igen fontos része a pszichiátriai zavarban szenvedők kezelési célkitűzéseinek.

A másik, alapvető terápiás feladat a páciensek belső élményvilágának és viselkedésének megváltoztatása, a kevesebb szenvedés és a jobb funkcionálás irányába. Ehhez elengedhetetlen a már említett komplex kezelés, azaz gyógyszeres, pszicho- és szocioterápiák alkalmazása, melyen belül a művészetterápiák érett énvédő mechanizmusokat mozgósítva jelentősen csökkenthetik a betegek szorongását és visszaszoríthatják a valóság torzult érzékelését. Az alkotás folyamata, a sikerélmények, az elért eredménnyel párhuzamosan haladó személyiségfejlődés a sikeres rehabilitáció egyik katalizátora lehet.

A 20. század elejéig a pszichiátriai betegek műalkotásairól, műveiről a világ csak szórványosan értesülhetett, a közvélemény igazán pedig csak Prinzhorn 1922-ben kiadott könyvéből, illetve az 1950-es világkongresszus alkalmából ismerkedhetett meg a művészetterápiák eredményeivel és magukkal a művekkel. Azóta egyre több intézet, egyesület, szövetség alakult világszerte, melyek a pszichés zavarral élők alkotásait, a művészetterápiákat állították tevékenységük középpontjába. Újságokat adtak ki, galériák létesültek, illetve a meglévő galériák helyet adtak a betegek műveinek is. Számos folyóirat indult, mint pl. az American Journal of Art Therapy, Bulletin of Psychology and the Arts, International Networking Group of Art Therapists és sok más, melyek széles körben ismertté tették a pszichiátriai betegek alkotásait.

Néhány híres művész (pl. Van Gogh, Soutine és sokan mások) pszichiátriai betegsége az utóbbi évtizedekben újra felhívta a figyelmet a művészet és a mentális betegségek kapcsolatára és annak sokféleségére.
Mára a marginális kreatív megnyilatkozások — az „outsider art” gyűjtőfogalmi égisze alatt — bevonultak a világhírű európai és amerikai múzeumok falai közé, a galériák tárlataira, az aukciók listáira, a nagy művészeti vásárokra és a kortárs művészeti publikációkba. Híres kollekciók és kiállítások sora segítette ezt az alapvető szemlélet- és értékváltást eredményező, a művészet fogalmi határait tágító és elmosó folyamatot.

Hazánkban is történtek kezdeményezések e területen, de az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet művészetterápiás munkaközössége a pszichiátriai rehabilitáció szolgálatába állította ezt a terápiás formát. Azzal, hogy jelentős rangot, hazai és nemzetközi ismertséget kivívott képző- és iparművészek kapcsolódtak a munkába, átsegítették a betegeket a technikai nehézségeken. Grafika, olaj és akvarell festmények, kisplasztikai alkotások, hímzések és textilmunkák dicsérik a betegek alkotókedvét, tehetségét. Az alkotó folyamat, az elkészült művek olyan értéket képviselnek, amivel a Tárt Kapu Galéria méltán sorakozhat fel Európa nagy pszichiátriai intézményeiben működő művészetterápiás gyűjtemények sorába.

A Galéria megnyitása az Intézet azon törekvéseinek sorába tartozik, melyekkel az Intézet a pszichiátriával szembeni ellenérzést, misztifikációt kívánja megszüntetni. A nemzetközi törekvésekkel harmóniában Intézetünk a pszichiátriai betegek komplex ellátásán túlmenően az idegrendszerrel kapcsolatos más orvos szakmai területeket is felvállalja, így a neurológia, a stroke ellátás, geriátriai ellátás különböző területein törekszik széles biológiai, szociológiai, pszichológiai alaptudományokra támaszkodó betegellátásra. Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, mint Európa egyik legnagyobb szakintézménye, 140 év tradícióival ma is a kutatás, betegellátás és oktatás fellegvára. Szakmai terveiben nemcsak követi a betegellátás új módszereit, de az Intézetben számos olyan kutatás is folyik, mely jelentős nemzetközi elismerést ért el.
Budapest, 2006. szeptember 27-30.


Képforrás: Canva Pro adatbázis.



 
 
[ 1495 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot

 
x