HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-09-21
Címlap / Szépség-Egészség / Genetikailag módosított élőlények és élelmiszerek - Megennéd?

Genetikailag módosított élőlények és élelmiszerek - Megennéd?

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-09-21

Együk vagy ne együk? A genetika korunk egyik vezető tudományterülete. Az eredményeinek gyakorlati alkalmazására épülő géntechnológia és az általa létrehozott termékek ismeretlenségüknél fogva, vagy inkább a róluk szerezhető eltorzított vagy hiányos információk miatt gyakran ébresztenek bizalmatlanságot, félelmet.  

 

A szélesebb körű összefüggések megismeréséhez pedig szükséges a minimális mezőgazdasági, állattenyésztési, ökológiai és ökonómiai tájékozottság.

A tudományok, a technika, és gyakorlati alkalmazásuk fejlődése olyan elképesztő sebességgel halad napjainkban, hogy ez az ismertető csak rövid bevezetőként szolgálhat a génmódosított élőlények és élelmiszerek világába.

Alapfogalmak

GM, GMO: Genetically Modified /Organism/ elterjedten használt angol betűszó, jelentése Génmódosított vagy Génkezelt /Élőlény/. A kapcsolódó-vonatkozó témát rendszerint odabiggyesztik a végére, pl. esetünkben ez a GM vagy GMO élelmiszer.

DNS=dezoxiribonukleinsav, (biológiai) információ átadását teszi lehetővé az élőlények generációi között; örökítőanyag, a sejtmag nélküli és sejtmaggal rendelkező élőlényekben.

Genom: az élő szervezet teljes információmennyisége DNS-ben (egyes vírusoknál RNS-ben) kódolva.

RNS=ribonukleinsav, több (al)csoportja van,  fontosabb szerepei:
  • néhány egyszerű szervezet örökítőanyaga,
  • szerepet játszik a DNS-ben kódolt, öröklött tulajdonságok kifejeződésében

Gén: egyfajta programcsomag, a DNS információtároló egysége (helyesebben szakasza, mert „olvasása” lineáris), mely egy vagy több fehérje, RNS kódját, és a kifejeződésükhöz szükséges, sorba kapcsolt szabályzó részeket tartalmazza.

Korábban „junk = szemét”, ma fraktális, vagy holografikus DNS: a DNS géneken kívüli nagyobbik (≈98%) része, jelenlegi tudásunk szerint többek között a gének működésének finomszabályozását végzi, ősi „ki nem fejeződő” információkat tárol. Tökéletes ismeretének hiánya a géntechnológia egyik kockázatforrása lehet.

Génmódosítás: géntechnológiai módszerekkel megváltoztathatják az örökítőanyag (DNS) összetételét, gén(eke)t ültethetnek be, vagy távolíthatnak/némíthatnak el/halkíthatnak le.

A szükséges tulajdonsággal illetve tulajdonságokkal rendelkező élőlény létrehozását alapvetően a különböző fajok genetikai kódjainak összeférhetősége teszi lehetővé.

A génsebészet technológiai hátterét az enzimes eljárások és a génsokszorozás, valamint a különféle bejuttatási módszerek (vírusokkal, pl.: lentivírusok - állatoknál; nanotűvel; ún. génágyúval; baktériumokkal, pl.: Agrobacterium - növényeknél) biztosítják.


Transzgenikus:
a fogalom/kifejezés arra utal, hogy az élőlénybe bejuttatott genetikai információ más, nem rokon fajból származik. A természetben pl. a vírusok működnek így.

Ciszgenikus:
a célzottan bejuttatott gén(ek) a faj valamelyik vad ősétől vagy rokonától származnak. Kizárólagossága miatt gyorsabb és biztosabb eredményre vezet a kívánt tulajdonság elérése érdekében, mint a hagyományos keresztezés/nemesítés.

A sokféle módszer következménye, hogy nehéz pontosan meghatározni mi tartozik szorosan a GMO körébe.

Első generáció

Az első generációs, mezőgazdaságba illetve állattenyésztésbe bevezetett génmódosított élőlények közvetlenül a termelőnek kedveznek, nincs közvetlen táplálkozási-élettani előnyük. Az elképzelt cél a gyomirtóknak (herbicideknek), kártevőknek, vírusoknak ellenálló, a szélsőséges környezeti körülményeket jól tűrő, magasabb hozamú, hosszabb eltarthatósági idővel bíró, (pl. az élelmiszer)ipar számára kedvező  tulajdonságokkal felruházott növényfajták, valamint a gyorsabban fejlődő, nagyobbra növő, nagyobb (pl. tej) hozamot produkáló állatok létrehozása.

Második generáció

A második generációs transzgenikus fajták előnyös táplálkozás-élettani tulajdonságaiknál fogva közvetlenül a fogyasztónak kedveznek (majd). Egyelőre úgy tűnik nincsenek jelen a világpiacon (vagy kivonták őket, vagy termesztésük, tenyésztésük kísérleti jellegű), bevezetésük várható.

A következőkben a táplálkozási jelentőségű transzgenikus/génmódosított növények, állatok és mikroorganizmusok nem teljes körű ismertetésére kerül sor.

Táplálkozási jelentőségű transzgenikus növények

Szója: A legnagyobb területen termelt, totális gyomirtószereknek ellenálló növényfajták.
Jelenleg 2. generációs, ómega-3 zsírsavakat termelő fajtákkal folynak kísérletek.

Kukorica: Herbicidtoleráns és/vagy rovarrezisztens fajták. (pl. az úgynevezett Bt kukoricába a Bacillus thuringiensis endotoxin génjét ültették be, illetve módosították a célnak megfelelően, azaz a növény maga termeli a lepkékre és molyokra – kukoricamolyra, valamint a kukoricabogárra ható mérget).
Lizin (aminosav) termelő; nagy vas, β-karotin, C-vitamin, folsavtartalmú második generációs változatokat fejlesztenek.

Gyapot:
A sütőzsiradékként felhasznált gyapotmagolaj (elsősorban USA és India) alapanyaga, herbicidtoleráns és/vagy rovarrezisztens fajták.

Repce: Sorrendben az előzőek után, azaz a 4. legnagyobb területen kultivált, herbicidtoleráns, és/vagy laurinsavat (egy telített zsírsav, többek között étrendkiegészítőkben és kozmetikai termékekben kerül felhasználásra) nagy mennyiségben termelő fajták.

Kisebb jelentőségű, nagy területen termelt GM növények
  • Hawaii papaya: Ringspot vírus (PRSV) rezisztens változat.
  • Cukornád: rovarrezisztens és magasabb cukortartalmú (2..gen.) fajták.
  • Cukorrépa: herbicidtoleráns fajták. ; Répa: 2. generációs, kalciumtermelő.
  • Lucerna (Medicago sativa), fontos takarmánynövény: herbicidtoleráns fajták.
  • Burgonya: az ’Amflora’ változat majdnem tiszta amilopektint termel, a keményítőgyártás számára kedvező alapanyag. Csak az előállító biotechnológiai céggel szerződött partnerek számára elérhető, nincs közpiacon, az EU-ban ipari felhasználásra termesztik.
  • Paradicsom: a puhulás nélkül érő Flavr Savr az első kereskedelmi célra termesztett génmódosított élelmiszer volt, forgalmazása nem termelt nyereséget, kivonták a piacról (1997). Azóta több zöldség és gyümölcsféle késleltetett érésű/ puhulás nélkül érő változatát is előállították, jelentőségüket a meghosszabbodott eltarthatósági idő adja.
  • Egyéb, az adott fajtára veszélyes vírusnak ellenálló GM gyümölcsök és zöldségek.
  • Rizs: a β-karotint (és a további fejlesztésekben megcélzott E-vitamint, vasat, cinket, kedvezőbb fehérje-összetételt szolgáltató) kellő mennyiségben termelő „Aranyrizs” előállításának célja azon fejlődő országok népességének vitamin (és a későbbiekben egyéb tápanyag) ellátottság- javítása, ahol a rizs a fő táplálék.

Az első pillantásra abszolút humanitáriusnak tűnő kezdeményezésnek akadnak kritikusai is, akik a következő kérdéseket teszik fel:
  • Lehetséges, hogy ez egy trójai faló? Ez egy olyan kérdés, ami sok 2. generációs transzgenikus fajtával kapcsolatban is felmerülhet majd, azaz a támogató-előállító- forgalmazó multinacionális cégek, az engedélyezést követően eszközként használhatják a korábban GMO mentes területekre való bejutás megkönnyítésére.
  • A betakarítást, tárolást, feldolgozást követően marad-e az élelmiszerben elegendő mennyiség az adott tápanyagból?
  • Milyen az adott tápanyag biológiai hozzáférhetősége, hasznosulása? Pl. a β-karotin táplálékból való hasznosulásához zsiradék szükséges; miként biztosítható jelenléte az egyébként is kiegyensúlyozatlan és hiányos táplálkozású területeken?
Bevezetésük késlekedik: Ilyenek például a fagytűrő növények, melyekbe a fagytűrő baktérium (Pseudomonas syringae) génjét ültették, vagy a különböző extrém éghajlati körülményeket elviselő fajták. Termesztésüket a környezeti veszélyre (pl. véletlen átkereszteződés vad fajtákkal) hivatkozva eddig sikeresen akadályozták.

Táplálkozási jelentőségű transzgenikus állatok (a jövő, és múlt?)
  • „Enviropig =Környezetdisznó”: jobban hasznosítja a növényi foszfort, kisebb a trágya környezetszennyező hatása.
  • „Ómega-3 disznó”: ω-3 zsírsavakat termel (nematóda gén beültetés 2006).
  • Transzgenikus kecske: tejének fehérjeszerkezetét és tápanyagösszetételét módosították.
  • Transzgenikus szarvasmarha: emberi, laktoferrin termelést kódoló gén beültetése (Herman a bika – az etikai problémák miatt „nyugdíjazták”, a beültetett tulajdonságot öröklő utódait elpusztították ).
  • Halakban (lazacban, pontyban és afrikai tilapia fajokban) értek el növekedési hormon túltermelést, gyorsabban és nagyobbra nőnek nem-génmódosított társaiknál. Cél a környezeti források tehermentesítése lenne. Kérdés, hogy milyen hatással lesznek az ökoszisztémára, ha esetleg megszöknek és/vagy kereszteződnek vad rokonaikkal.
Táplálkozási jelentőségű génmódosított mikroorganizmusok

A génmódosított mikroorganizmusokat rutinszerűen használja az élelmiszeripar, elsősorban fermentációs folyamatokban hasznosítják őket, enzimeket termeltetnek velük. Például:
  • Az α-amiláz a keményítőt cukorrá bontja, baktériumokból nyerik.
  • A kimozin a sajtgyártásban játszik szerepet, baktériumokkal vagy gombákkal állíttatják elő.
  • A pektinészterázt gombával termeltetik, a gyümölcslevek átlátszóságát biztosítja.          
Ellentmondások – kockázatok

A transzgenikus élőlények előnyeiről az előző részben esett már szó, itt csak közbevetőleg kerülnek megemlítésre.

Ismerethiány veszélye

Csak találgatásokba lehetne bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy a gyakran hangoztatott érvek (pl. „a világ élelmezési problémáinak megoldása”) hátterében milyen valós indokok húzódnak meg, és igazolják azt a tényt, hogy a DNS és a gének működésének még ma sem tökéletes ismerete, és a lehetséges kockázatok lehető legteljesebb körű és hosszú távú felmérése nélkül, ipari méretekben alkalmazzuk a géntechnológiát.

Közvetlen kockázatok

a) Átkereszteződés a természetes flórával illetve faunával (génszökés): a gyakorlatban szinte megakadályozhatatlan és nagy a valószínűsége, hogy a transzgént hordozó élőlény valamelyik közelebbi vagy távolabbi „vad” rokonával szaporodóképes utódokat hozzon létre.
b) Átkereszteződés a kultúrflórával illetve faunával: a szennyezés, keveredés, kereszteződés a különböző védekezési, biztonsági előírások és eljárások ellenére itt is szinte elkerülhetetlen. Növények esetében kérdéses az együtttermesztés törvényi szabályozásának hatékonysága is.
c) Géntranszfer lehetősége a (baktérium)génnel ellátott terményt, állatot illetve mikrobális készítményt (nyersen) fogyasztó élőlények bélflórájába (esetleg valamely szövetébe): Elméletileg a transzgén(ek)et tartalmazó DNS a „hagyományos” élelmiszerekéhez hasonlóan az emésztés során tökéletesen lebomlik, nincs hatása az azt elfogyasztó élőlényre; egymásnak ellentmondó kutatási eredmények születtek e témában.
d) Új vírustörzsek: amennyiben az élőlénybe beültetett transzgén vírusgén, megvan a lehetősége, hogy rekombinálódjon (átadjon és átvegyen tulajdonságokat) az élőlényt fertőző más vírusokkal.
e) Antibiotikum-rezisztancia kialakulása: jelölőgénként (a GMO azonosításához) antibiotikum-rezisztancia géneket (is) használtak és használnak (pl. az ’Amflora’ burgonya EU engedélyezése).

Környezeti kockázatok

a) A GM növények által termelt toxinokra vagy a termesztésüknél alkalmazott növényvédő szerekre egyre rezisztensebb fajok megjelenése.
b) A beültetett gén által termeltetett vegyületek nem célirányos hatása.
c) Tartós környezeti hatás.

Ökonómiai kockázatok és ellentmondásos jelenségek

A genetikai gyarmatosítás veszélyének elemei:

- (gén)technológiai, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés lehetősége,
- ha egy adott ország kizárásával hasznosítja valaki annak génkészletét.
  • Indirekt gazdasági hatással járhat ugyanazon faj GM és nem-GM változatának párhuzamos előállítása.
  • Multinacionális cégek érdekeinek ütközése a helyi érdekekkel (globalizációs hatás).
  • A legelterjedtebb transzgenikus növényfajtákat ugyanazok az óriáscégek állítják elő, fejlesztik és forgalmazzák, mint a gyomirtáshoz szükséges totális herbicideket, melyeknek saját fajtáik ellenállnak!
  • A GM változatok hozam és költségarányossági/hatékonysági vizsgálatai –attól függően, hogy milyen megbízásból végezték azokat- meglehetősen ellentmondásosak, egyelőre úgy tűnik, nem lehet egyértelműen bizonyítani a technológia hozamnövelő hatását, a gazdák több herbicidet használnak az annak ellenálló növényeken, és csak a peszticidfelhasználás csökkent.
  • A „terminátor” és „traitor = áruló” fajtákat a gyártók, kinyilvánított szándékuk szerint, a környezet megóvásáért hozták létre; bírálóik –bevezetésük ellenzői- maguk a termelők és egyes civil szervezetek, mivel használatukkal a gazdák kiszolgáltatottabbakká válnának a gyártó cégeknek. (A transzgenikus élőlényeket egyébként is világszabadalmak védik és az előállító cég szellemi tulajdonát képezik!) A „terminátor” csak steril utódokat hozna létre; a „traitor” beültetett tulajdonságát pedig csak speciális vegyszerrel lehetne aktiválni.
Élelmiszerbiztonság

Az érvényben lévő EU szabályozás szerint GMO termék az, amely 0,9%-nál több génmódosított összetevőt tartalmaz. A GMO élelmiszerekben a kockázatot a beültetett gének és az általuk termeltetett fehérjék, fehérjetermékek jelentik. Csak olyan GMO élelmiszer engedélyezhető, amely nem toxikus.

Lehetséges kombinációk: a) transzgént és fehérjetermékét tartalmazó; b) csak az inaktív transzgént tartalmazó; c) csak a fehérjeterméket tartalmazó sejtmentes kivonatok; d) (elvileg) sem a transzgén sem a fehérjetermékét nem tartalmazó, (pl. GM szója olaja, GM cukorrépából nyert cukor) élelmiszerek.

Biztonságossági vizsgálatok

Lényeges/alapvető egyezőség/megfelelőség a nem GMO termékkel:
  • a gyártó teszteli tápanyagokra, toxinokra, allergénekre (ezeknek is meg kell egyezniük!), majd az eredményeket továbbítja az illetékes hatóságnak;
  • probléma a vizsgálat értelmezésének kérdése, lehetnek rejtett veszélyek, amelyek átjutnak, mivel a módosítatlan élelmiszerekről sem teljes körűek az adatok az összehasonlításhoz;
  • ha a terméknek nincs természetes megfelelője, vagy jelentősen eltér a módosítatlan élelmiszertől, további toxikológiai és allergológiai vizsgálatok következnek:
  1. Az új DNS és/vagy az általa előállított fehérjék ill. metabolitok vizsgálata.
  2. Az érintett növényi részek vizsgálata, tápanyagtartalom és antinutriens mérés: a természetes toxinok és az ismert allergének vizsgálata.
  3. Az emberi emésztőrendszer mikroflórájába történő géntranszfer kockázatának kiértékelése.
  4. Az élelmiszer új összetevőinek allergenitás vizsgálata.
  5. Annak megbecslése, hogy a normál táplálkozás során mennyi fogyasztható ebből az élelmiszerből.
  6. Az előző lépésben kapott adatok alapján a lehetséges tápértékbeli és toxikológiai problémák értékelése.
  7. Állat-toxicitási ill. allergenítási vizsgálat takarmányozási kísérletben.

Annál több szűrésre és vizsgálatra van szükség, minél nagyobb mértékű a genetikai módosítás (minél több gént ültetnek be, ill. távolítanak/némítanak el).

(Nem csak) élelmiszerbiztonsági kockázatbecslés

Egyedi vizsgálatokra van szükség, az egyes esetekből nem lehet általánosítani! Minden egyes élőlényben, minden génmódosítást (és fehérjeterméket) egyenként kell megvizsgálni, nem elég kijelenteni a DNS-ről vagy fehérjéről, hogy önmagában ártalmatlan, ugyanis eltérő szervezetekben eltérő módon viselkedhet (pl. más fajban termelődő fehérje expresszálódó allergenitása). Sőt, minden GM élőlényt külön-külön kellene megvizsgálni az összes kockázat szempontjából, mivel azonban az összes változót lehetetlen figyelembe venni kockázatbecslésről/elemzésről/értékelésről és valószínűségről beszélhetünk.

Jelenlegi tudásunk szerint az első generációs GM élelmiszerek (és takarmányok) biztonságosak, a hozzáférhető adatok szerint nincs káros, adverz egészségügyi hatásuk a fogyasztókra, a legtöbb tanulmány nem számol be kimutatható toxikus hatásról (sejtes és szöveti elváltozások azonban előfordultak). Az elsődleges biztonsági tesztek után, allergenitás miatt, a piacra kerülést megelőzően, vontak már vissza termékeket, ami azt látszik igazolni, hogy a GM okozhat ugyan problémákat, de a jelenlegi tesztek egyelőre elegendőek a közvetlen veszélyek felmérésére.

A jövőben a 2. generációs, közvetlen fogyasztói előnyökkel bíró termékeknél még további vizsgálatokra (állatkísérletekre) is szükség lesz.

Allergia

A világban folyamatosan nő a (táplálék) allergiás megbetegedések száma, ezt azonban nem sikerült összefüggésbe hozni a GM elterjedésével. A piacra került GM élelmiszerek a biztonságossági vizsgálatok köszönhetően nem okozhatnak, és eddig nem is okoztak nem várt, csak az új termékre jellemző allergiás reakciót.

Közvetve kérdéses terület pl. a rezisztens GM növényekkel együtt járó (és úgy tűnik a várakozásokkal ellentétben növekedett) herbicidfelhasználás hatása a rezisztenssé váló gyomok stresszfehérje-termelésére, vagy az átkereszteződött fajok allergéntermelése.

Jó hír viszont az élelmiszerallergiások számára, hogy az allergizáló fehérjéket kódoló gének kikapcsolhatók, módosíthatók az azt termelő növényekben (és állatokban).

Szennyeződés GM termékkel

Különösen azokban az országokban és az onnan származó termékekben fordulhat elő, és elő is fordul az élelmiszer, illetve a takarmány GM termékkel való keveredése, szennyeződése, ahol a hagyományos termesztési eljárások mellett nagy (gyakran nagyobb) területen termelnek GM növényeket (pl. USA GM szója vetésterülete ≈ 90%).

A GMO élelmiszerek címkézése és a tudatos vásárló

A génmódosított terméket 0,9%-nál nagyobb mennyiségben tartalmazó élelmiszert az EU szabályozás szerint GM élelmiszernek kell tekinteni, és a gyártónak illetve forgalmazónak a fogyasztó számára egyértelműen jeleznie kell (pl. a csomagoláson).

Nemcsak Magyarországon problémás terület a fogyasztók edukációja a témában, a „mit jelöl a címke” kérdése. Már ahol jelölik, pl. USA és Kanada nem címkéznek, ellenben az EU tagállamai, Japán, Ausztrália, Malajzia megadják a választás lehetőségét.  A felmérések azt mutatják, hogy a vásárlási szokásokat a tudás hiányában az aktuális közhangulat és közvélekedés befolyásolja. A lehetséges előnyök és kockázatok összefüggéseikben való megértéséhez, azaz, hogy a termék megvásárlásával „mit vesz meg” a fogyasztó, korszerű, sokirányú és magas szintű tudományos ismeretekre és tájékozottságra lenne szükség, ami a realitásokat tekintve nem várható el mindenkitől (pl. az adott élelmiszer elfogyasztásának mik és milyen mértékűek az egyénre nézve a lehetséges kockázatai, vagy egyáltalán, megvásárlásával milyen ökológiai és ökonómiai folyamatoknak válik részesévé).

Etikai és vallási kérdések

Az etikai megfontolások és a vallási meggyőződés nagymértékben befolyásolhatja az egyének vagy közösségek élelmiszerválasztását, táplálkozási szokásait.

Civil aggodalmak és kritikák

Ezek többségét fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi szervezetek ill. szakértőik fogalmazzák meg, melyek a szélsőséges, tudománytalan felhangok kiszűrésével értékes ellenpontozását jelentik a gyakran túlzottan egyoldalú tájékoztatásnak. Civil szervezetek által közzétett, genetikailag módosított élőlényekre és élelmiszerekre vonatkozó megállapítások:
  • Hiányoznak a hosszú távú és széles körű egészségügyi és környezeti hatástanulmányok, felmérések; egyelőre nincs elegendő adat a megfelelő kockázatbecsléshez, ezért további vizsgálatokat sürgetnek.
  • A biztonságossági vizsgálatoknak (pl. a maradvány- és határértékek megadásnál) lépést kellene tartaniuk a tudomány és a géntechnológia fejlődésével!
  • A vizsgálatok függetlenségének és elfogulatlanságának bírálata: a valóban független vizsgálatokat ill. elismert szakmai médiumokban való publikációjukat a géntechnológiával foglalkozó cégek a GM termékek és referenciaanyagok szellemi tulajdonosaiként megakadályozhatják. (A vizsgálatok gyártó beleegyezése nélküli közlése tilos a szakértői bírálattal készült /a: peer-reviewed/ tudományos folyóiratokban.)







 
 
[ 5308 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 
/img/hirdetes/harmonet_kinai.png
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x