Van az agynak neme? Két nem - két világ
Címlap / Te+Én+Szex / Van az agynak neme? Két nem - két világ

dr. Valló Ágnes
dr. Szilágyi Zoltán

Van az agynak neme? Két nem - két világ

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2024-03-28

Mindannyian tudjuk, a férfiak és nők különböznek egymástól. Itt persze nem azokra a szembetűnő különbségekre gondolunk, amikre a 2-3 éves gyermek rácsodálkozik a fürdőszobában, hanem az eltérő viselkedésre, érdeklődésre, különböző értékrendre, eltérő képességekre. A férfi és nő másképpen érzékeli a világot, másképpen dolgozza fel az információkat, eltérően gondolkozik, különbözőképpen érez, más dolgok fontosak a számára, másképpen viselkedik. Az utóbbi években számos ismeretterjesztő könyv jelent meg a témában, de azért nem tartjuk feleslegesnek, hogy felidézzük a főbb különbségeket. Miért fontos mindez? Azért, mert ha megértjük a nemek közti különbségeket, könnyebben tudunk együtt élni velük - és sokkal boldogabban egymással. Jobban megismerjük, és elfogadjuk önmagunkat és társunkat is.  

Honnan erednek a különbségek? Egészen a legutóbbi időkig úgy gondoltuk: a fiú és lánycsecsemők egyforma adottságokkal, képességekkel jönnek a világra. Egyéni eltérések persze vannak, de a két nem között általában nincs lényegbevágó különbség. A csecsemő agya tiszta lap, melyet szülei, nevelői, tanítói – tágabb értelemben pedig a kultúra, a társadalmi szokások illetve elvárások – írnak tele. Vagyis a két nem viselkedésében, eltérő értékeiben, érdeklődésében mutatkozó különbségeket egészen a legutóbbi időkig kizárólag az eltérő neveltetés, a különböző társadalmi elvárások számlájára írták.

Ma – a genetika és az agykutatás csodálatos fejlődésének köszönhetően – egyre inkább nyilvánvaló, hogy a két nem közti eltérésnek számos genetikai oka is van, sőt, a kutatások azt bizonyítják, hogy a férfi és női agy nemcsak működésében, de szerkezetében, struktúrájában is jelentősen különbözik egymástól. Persze – ahogyan az általában lenni szokott – hajlamosak vagyunk átesni a ló túlsó oldalára: sok kutató (és közíró) teljesen elveti a társadalmi pszichológiai összefüggéseket, és kizárólag a genetikával és az agy strukturális eltéréseivel magyarázza a különbségeket.

Hangsúlyoznunk kell: a következőkben az „átlagos” nőről illetve férfiról fogunk beszélni. vagyis állításaink nem mindenkire igazak, mindig vannak kivételek. Hogy kell ezt érteni? Valahogy így: ha bemegyünk egy terembe, ahol nagyon sok nő és férfi található, biztosra vehetjük, hogy a férfiak átlagos súlya és magassága meghaladja a nőkét. Ez persze egyáltalán nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a teremben található legmagasabb vagy legsúlyosabb ember történetesen nő legyen. Vagy: Az a tény, hogy a férfiak általában jobban sakkoznak, mint a nők egyáltalán nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy egy nő – mondjuk Polgár Judit – méltó ellenfele legyen a világ legjobbjainak, sőt akár világbajnoki címet is elnyerje sok a férfi ellenfele előtt.

Nézzünk meg tehát, melyek a két nem között kimutatható legfontosabb élettani különbségek.

 

Érzékszervek
Alapvető különbségek vannak a két nem között az érzékszervi észlelésben. A nőknek általában jobb a hallásuk, halkabb hangokat is meghallanak, jobban megjegyzik a dallamokat, míg a férfiak könnyebben meg tudják mondani, hogy honnan jön a hang.

A nők szaglása is sokkal kifinomultabb. A két nem ízlelőképessége is különbözik: a nők érzékenyebbek a keserű ízre és jobban igénylik az édeset. Ezzel szemben a férfiak többféle sós íz között tudnak különbséget tenni, és jobban igénylik az erős, csípős ingereket. A nők bőre – testük egész felületén – jóval érzékenyebb a tapintási ingerekre, mint a férfiaké.

Még jelentősebbek a különbségek a látás területén. A férfiak szemének jobb a mélységélessége, könnyebben meg tudják becsülni a távolságokat, viszont szűkebb a látóterük. A nők jóval szélesebb perifériás látóterük miatt szinte a hátuk mögé is látnak, s így sokkal jobban tájékozódnak szűkebb környezetükben. Ezzel szemben a férfiak sokkal jobban tájékozódnak a térben, könnyebben olvasnak térképet, kétdimenziós tervrajzok alapján jobban el tudnak képzelni, és könnyebben össze tudnak rakni háromdimenziós modelleket, építményeket. Nem csoda, hogy az építészek, pilóták, navigátorok között sokkal több a férfi.

Beszédkészség
A lányok a verbális képességek terén általában túlszárnyalják a fiúkat. Korábban tanulnak meg beszélni, gyakran olvasni is. Jobbak a helyesírásban, gördülékenyebben fogalmaznak, könnyebben tanulnak idegen nyelveket. A fiúknál jelentősen gyakoribb a beszédhiba, és kb. négyszer annyi diszlexiás (olvasási nehézségekkel küzdő) fiú van, mint lány.

A férfiagyban a beszédközpont a bal félteke egy jól körülírható területén található. Azok a férfiak, akiknek, a beszédközpontja – baleset vagy vérzés, trombózis miatt – sérült teljesen vagy majdnem teljesen elvesztik beszédkészségüket. Hasonló sérülés a nőknél jóval kisebb beszédkárosodást okoz, mivel a nőknek több – legalább még két – olyan agyi központjuk van, ami a verbális funkciók, a beszéd irányításában szerepet játszik.

Intelligencia
Mi is az az intelligencia? Leginkább az, amit az IQ tesztek mérnek. Igen ám, de az intelligencia mérésével foglalkozó kutatók már régen észrevették, hogy a különböző tesztek „diszkimináltak” az egyik vagy a másik nem javára. A különböző IQ tesztekben a férfiak és nők eltérő pontszámokat érnek el. Azokban a tesztekben, amelyekben az általános, és a verbális intelligenciát mérő kérdések voltak többségben a nők rendre jobb eredményeket értek el, mint a férfiak. Ha azonban a tesztet úgy állították össze, hogy abban sok vizuális vagy térbeli tájékozódást igénylő (pl. labirintus) feladat volt, akkor az eredmény megfordult, és a férfiak értek el magasabb pontszámot.

 
 
Eltérések az agyszerkezetben
A modern agykutatás kezdetén nyilvánvalóvá vált, hogy a két agyfélteke különböző funkciókra specializálódott. A bal félteke irányítja a beszédkészséget, a logikai, matematikai funkciókat, míg a jobb félteke az érzelmek, művészi-kreatív készségek székhelye. Ezért korábban úgy vélték, hogy a férfiak elsősorban a bal féltekéjüket használják, a nők pedig inkább a jobbat. A későbbi kutatások azonban ezt az elképzelést nem támasztották alá. A modern vizsgálómódszerek – pl. a mágneses rezonancia (MRI) vagy a pozitron emissziós tomográfia (PET) segítségével egyre több agyfunkció „székhelyét” sikerült azonosítani. Kiderült például, hogy a férfiaknál igen fejlett vizuális, térbeli képességek központja a jobb félteke homloklebenyében található, míg a nőknél fejlettebb verbális, nyelvi készségek központja a (legalábbis a jobbkezeseknél) a bal féltekében van. Mindkét féltekében vannak tehát olyan képességek, tulajdonságok, amelyek inkább a nőkre, és olyanok amelyek inkább a férfiakra jellemző. Nem mondhatjuk tehát, hogy a nemek közti eltérés oka a különböző féltekei dominancián alapszik. Különbség van viszont a két félteke együttműködésében.

A jobb és bal féltekét egy vaskos idegrost-nyaláb az ún. kérges test (corpus callosum) köti össze. Ezeken az idegrostokon keresztül társalog az agy két fele egymással. A kutatások kimutatták, hogy a nők agyában a kérges test kb. 30%-kal több idegrostot tartalmaz. Vagyis a nőknél a két agyfélteke között szorosabb az együttműködés. Az is kiderült, hogy a férfiak és nők ugyanazon feladatok megoldásához nem pontosan ugyanazokat az agyterületeket használják. Kissé leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a nőknél a különböző készségek megoszlanak a két félteke között, míg a férfiak agya specializáltabb: a különböző készségek, funkciók általában egy jól körülírt területre koncentrálódnak. A férfiagy tehát specializáltabb, rekeszekre, fiókokra osztott, a női agy viszont globalizáltabb, az egyes funkciók egymással szorosabb összefüggésben működnek.


Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

Képforrás: Canva Pro adatbázis.



 
 
[ 2725 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot
 
 
x