Méltó kapcsolat
Címlap / Te+Én+Szex / Méltó kapcsolat

Méltó kapcsolat

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-05-29

Azt írta nekem a minap valaki, hogy azt kívánja, találjak méltó párt vagy párkapcsolatot magamnak. Kedves tőle. Ő egy ilyenben él, és azóta szent meggyőződése, hogy csak párosan szép az élet.  

 

Én választ szóltam neki, hogy páratlan személyiségem így is nap, mint nap meg-és átéli az élet teljességét, úgy, ahogy az van, de azért persze nem tiltakoznék, ha jönne valaki, aki megfogná a kezem, és bíztatóan visszanézne rám… , stb.

De mi az, hogy „mélto”? Erről a szóról a „mail to” jut az eszembe, ami valami internetes levelezési szakkifejezés, azt hiszem. Na, nem viccelek. Szóval, amikor azt olvastam, hogy méltó párkapcsolatot kíván nekem, akkor egy kicsit berzenkedett a lelkem, hogy talán ezzel azt akarja mondani, hogy az eddigiek nem voltak méltóak hozzám? Megjegyzem, ő is közéjük tartozott, ő volt az egyik legnagyobb szerelmem egykoron, és szerintem akkor éppen jó, azaz mondjuk inkább így a kedve szerint, hogy méltó volt hozzám és én is hozzá.

Egyébként is azt hiszem, hogy minden párkapcsolatom, ami eddig volt, mindig éppen az adott állapotomat tükrözte vissza; azt, ami akkor nekem a legfontosabb volt. Így voltam én zöld mozgalmár, vagy erotikus, szenvedélyes cicamica, vagy nagyon okos és bölcs tanító néni, vagy ha kellett, hát parasztlány, vagy ha más kellett, akkor tévét néző, sört iszogató, ágyban lustálkodó nő is. Na, és aki akkor éppen a párom volt, méltó volt hozzám pontosan addig, ameddig élő volt ez a kapcsolat. Persze vicces volt, amikor az egyik hétvégén ki sem mozdultunk a tévé elől és az ágyból az egyik barátommal, a másik hétvégén meg naphosszat csak kapáltam és ástam a másikkal, és csak éjjel ásítottam egy keveset.

Szóval mondom, nagy az én alkalmazkodóképességem, és az adott párjaim hozzám olyan, de olyan méltóak, hogy csak na! Meg aztán vagyok én sokszor mindenki pár-nács-ká-ja is, vagyis hogy voltak és vannak olyan idők, amikor egyszerre többen szeretik kisírni vagy kinevetni magukat rajtam, aztán mennek tovább dolguk végeztével. Márk is méltó volt hozzám. Többször leírtam, megírtam, átgondoltam, hogy igaz-e, hogy egyenrangú kapcsolatnak éltem meg a miénket, de akárhonnan is nézem, IGAZ!

Igaz, van olyan, hogy jó a párkapcsolat akkor is, ha a felek egyidősek, avagy a férfiú az idősebb benne, az a hagyományosan jó párkapcsolat mondjuk. De lehet bizony olyan is – és egyre több ilyenről hallok a baráti és ismerősi köreimben is - amikor a nő idősebb kicsit, közepesen vagy nagyon, és mégis egyenrangúnak élik meg a kapcsolatukat, sőt méltóak egymáshoz.

Bizony! Nekem a legmegdöbbentőbb élményeim közé tartozott, amikor úgy éreztem néha, mintha én volnék a fiatalabb, és Márk egy jóval idősebb, érettebb férfi lenne. Még olyan is volt, hogy én a kisöccsének éreztem magam, ami aztán tényleg egy nagyon vicces érzés volt, de jól eljátszottunk azzal is. Szerintem valószínűleg minden jó kapcsolat hasonlít egymáshoz, ahogyan ezt már Lev Tolsztoj is leírta az Anna Kareninában, és minden rossz kapcsolat más és más. A jó kapcsolatokban bizonyára átélik a benne lévők az összes idősávot, és hol egymás gyermekeinek, hol a szüleinek, hol meg a testvéreinek érzik magukat. És jól van ez így, csak tudni kell ki- és belépni mindig az adott játékba tudatosan és tiszta, önfeledt gyermeki örömmel.

Én már régen nem vagyok személyválogató, és eléggé képes vagyok működtetni a feltétel nélküli szeretetemet is. Ez jó érzés nagyon. Úgyhogy én eddig is, de ezentúl még inkább, méltónak tartok minden embert magamhoz, aki maga is méltónak talál engem magához. Hogy aztán ebből lesz-e szerelem vagy párkapcsolat, az nagyon sok mindentől függ, és sokszor érzem úgy, hogy ezek előre megírt forgatókönyvek, amikbe belecsöppenünk, és odafentről is játékos örömmel nézik, hogyan csetlünk-botlunk egymásba és egymáson, amíg rájövünk arra, hogy mi a dolgunk a másik emberrel. Ezt pedig érdemes minden esetben kinyomozni, és ha lehet, előbb vagy utóbb nevet is adni a „gyereknek”.

A mi kapcsolatunk karmikus volt egyfelől, ami azt jelenti, hogy rengeteg életet dolgoztunk fel egymással, és szembesültünk az összes lehetséges problémáinkkal, melyeknek egy részét megoldottunk, más részét viszont még képtelenek voltunk kezelni. Amit képtelenek voltunk kezelni, az velünk marad és jön tovább a következő kapcsolatokba is, mindaddig, amíg egyszer csak arra ébredünk, hogy képesek voltunk megoldani valamit, ami eddig gátló, akadályozó erőként ott volt velünk, bennünk és imígyen minden egyes kapcsolatunkban is.

A mi kapcsolatunk „tanuló” kapcsolat volt, ami azt jelenti, hogy Márk legbelsőbb lénye tanulni, tapasztalni jött hozzám, és amikorra megtanulta a leckéket, és elvégezte a házi feladatokat, kiléphetett a kapcsolatunkból a való világba. A mi kapcsolatunk arról is szólt, hogy én segítettem valakit a saját útján előre haladni, miközben olyan koncentráltan erős élményeket élhettem át, amelyeket ajándékul és fizetségül kaptam ezért a tanításért, azért a segítségért cserébe.

De természetesen miközben benne éltünk a kapcsolatunkban, minderről fogalmunk sem volt hálistennek. Nem méricskéltünk, nem alkudoztunk, nem voltak óradíjak, sem időhatárok és korlátok. A CSODA mezejére léptünk, ahol a struktúrák felbomlottak, és MINDEN megtörténhetett. Hát kell ennél szebb és jobb és méltóbb párkapcsolat, még ha az 1 évig is él? Ahogy az Isten előtt sem számít, hogy 1 perc vagy 1 óra vagy 1 év vagy 1 évtized, úgy nekünk sem számított ez ebben az intenzív együttlétben, amikor évezredek millióit éltük át együtt.

Az egyik legfontosabb hozadéka pedig az volt a kapcsolatunknak, hogy megtanultunk akkor is boldogok, teljesek, munkaképesek, kreatívak, szellemesek, vidámak, termékenyek lenni, amikor a másikunk nem volt velünk. Hagytunk időt és teret arra is, hogy a másik lelke is lélegezhessen külön, és nem csak valakivel való függőségében.

Léteznek a függő személyiségű emberek, akik dohányoznak, isznak, drogoznak vagy valamilyen más szenvedély betegség tartja őket fogvacogva. Éppen a minap kaptam egy levelet, melyben valaki írja, hogy vannak már „love addict anonymus”-ok is, azaz olyan szerelem vagy szexfüggő névtelen csoportok, ahol terápiában dolgozzák fel a függőségüket éppen úgy, mint az úgynevezett névtelen alkoholistáknál.

Szerencsére mi nem lettünk ilyenek. Miközben erős fizikai, érzelmi, mentális és spirituális szálak is alakultak köztünk, mégsem lettünk érzelmileg függővé a másiktól vagy akárhogyan függővé. Néha ugyan az elején, mintha lett volna ilyen, amikor még hol az egyikünk, hol a másikunk lépett ki és be a kapcsolatba, és rettent meg a néha emberi erővel elviselhetetlennek tűnő erejétől, de aztán a végére lenyugodott és szintézisbe került minden.

Hála Istennek nem hoztunk létre 1 egó helyett kettőt, mert amikor együtt voltunk, akkor is nyitottunk a világ felé, és mindketten élveztük az együttlétünket éppen úgy, mint az egyedül léteinket is. Méltóak voltunk hát egymáshoz és önmagunkhoz is. Így aztán mindketten jól vagyunk akkor is, ha nincs éppen partnerünk, és akkor is, ha van, és tudjuk, hogy mindig az adott párunk a legméltóbb hozzánk. Ebből ered a hűségünk is egymáshoz. Ez egy belülről jövő elkötelezettség, amit nem rendíthet meg senki és semmi sem. Még mi sem.
Mira


Te+Én+Szex fórum

 
 
[ 1195 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 

ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x