Mennyire veszélyes az UV-sugárzás? Kis UV-körkép
hirdetés
Címlap / Kütyü és tudomány / Mennyire veszélyes az UV-sugárzás? Kis UV-körkép

Mennyire veszélyes az UV-sugárzás? Kis UV-körkép

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-04-22

Országszerte újra megközelíti az extrém értéket az UV-B sugárzás. Mennyire veszélyes? Kis UV körkép. 


Rendezvénynaptár

Az előrejelzések szerint ma dél és délután három óra között a ismét akár extrém 8-as erősségű is lehet a sugárzás, ilyenkor a maximálisan javasolt napozási idő mindössze 15–20 perc, de a déli órákban, ha tehetjük, kerüljük a napsütést.

Ultraviola, ultraibolya (néha ibolyántúli) fény, röviden: UV, a látható fénynél rövidebb, de a röntgensugárzásnál hosszabb hullámhosszú elektromágneses sugárzás. Hullámhossztartománya 200–400 nanométer, ami a látható és a röntgen­sugárzás tartománya (0,01–100 nm) közé esik.

A szó eredete
A latin eredetű ultra, azaz „valamin túl”, és az ibolya vagy viola, mint a legrövidebb hullámhosszú látható fény színe szavakból tevődik össze. Magyarra lefordítva ezért ibolyántúli sugárzásnak is mondják.

Felfedezése
1801-ben Johann Wilhelm Ritter német fizikus olvasott az infravörös sugarak felfedezéséről, ami William Herschel nevéhez fűződik. Ritter hitt a természetben lévő egységről és szimmetriáról. Ebben az időszakban a napfény hatását tanulmányozta a kémiai reakciókra és elektrokémiával is foglalkozott (elektrokémia: az elektromos áram hatásának tanulmányozása a kémiai elemekre és a kémiai reakciókra). Ennek során megfigyelte a napfény hatását ezüst-kloridra is, és tudta, hogy az ezüst-klorid napfény hatására világos színűből átalakul sötét színűvé (később ez a felfedezés tette lehetővé a fényképezést).

UV

Ritter elhatározta, hogy megismétli Herschel kísérletét, azzal a különbséggel, hogy ő a napfény sötétítő hatásának sebességét fogja mérni a különböző színtartományokban. Papírcsíkokat ezüst-kloriddal vont be, és ezeket egy elsötétített szobában elhelyezte egymás alatt a falon. A hőmérséklet mérése helyett azt az időt mérte, amíg egy egy csík megfeketedett. Azt találta, hogy a vörös alig sötétítette meg a papírt, míg az ibolya felé haladva a sötétedés sebessége egyre nagyobb volt. Herschel ötletét átvéve egy csíkot az ibolya fölé helyezett, és ez a papír sötétedett el a leggyorsabban, annak ellenére, hogy nem érte látható fény. Valamilyen sugárzásnak azonban érnie kellett a papírt, ami a sötétítő hatást kiváltotta.

Ezeket sugarakat "deoxidáló sugaraknak" nevezte el, megkülönböztetve a hősugaraktól és kihangsúlyozva kémiai reakcióképességüket. Emiatt először "kémiai sugár" néven vált ismertté.

Hatásai

UV-A (315-400 nm): jótékony hatású az emberi szervezetre, mert elősegíti a csontképződést és a barnulást. Hiányában angolkór lép fel. Ugyanakkor a többi UV-sugárzáshoz hasonlóan károsítja a kollagénrostokat, hozzájárulva így a bőr öregedéséhez. Roncsolja a bőrben levő A-vitamint is. Korábban kevéssé veszélyesnek tartották, de közvetve képes károsítani a DNS-t, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat.

UV-B (280-315 nm): normális esetben elnyeli a Föld ózonrétege. Közvetlenül károsítja a DNS-t (a DNS molekulát gerjeszti, melynek hatására a molekula kémiai kötései átrendeződnek, a szomszédos citozin bázisok dimerizálódnak), így bőrrákot okozhat. Az erős napsugárzás a szemet is károsíthatja.

UV-C (200-280 nm): teljesen elnyeli a földi légkör, csak az űrbe kilépő embereknek kell az UV-C-re védelmet biztosítani.

(Forrás: Wikipédia)
(Fotó: Tommy Wrong: Give me a break in the pool)
 




 
 
[ 1762 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot

 
x