Tudósok a forgalmi dugók ellen
hirdetés
Címlap / Kütyü és tudomány / Tudósok a forgalmi dugók ellen

Tudósok a forgalmi dugók ellen

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2021-06-13

Az Egyesült Államokban évente 100 milliárd dollárnyi veszteséget okoznak a dugók, Nagy Britanniában ez az összeg 20-30 milliárd fontra tehető. Azt tehát tudjuk, hogy a kevesebb közlekedési dugó = idő és pénz megtakarítása. A dugó nem "áll" egy helyben, körülbelül 15-20 km/h sebességgel terjed hátrafelé. 


Rendezvénynaptár
Így "fertőzi" a nagyvárosokat egy kritikus fékezés, állítják magyar kutatók. A téma kutatói a Philosophical Transactions of the Royal Society legújabb számában számolnak be eredményeikről. A kiadványt az angol Eddie Wilson mellett Stépán Gábor akadémikus, a BME Gépészmérnöki Karának dékánja, és Orosz Gábor, az University of Michigan oktatója szerkesztette.

Lassan konszenzus alakul ki a kutatók között abban, hogy a forgalmi dugók egyik fő oka a sofőrök vezetési stílusa és lassú reagálásuk az előttük történt eseményekre - állítja a magyar nagyvárosokban is tapasztalható jelenségről Orosz Gábor. A szakember Stépán Gáborral 2002 óta közösen kidolgozott és igazolt elméletével azt a nézetet cáfolta, amely szerint a gépjárművek számának növekedése és a forgalom szempontjából kritikus szintjük elérése automatikusan dugókhoz vezet. - Az autók számának valóban van köze a dugókhoz, de csak úgy, hogy minél több jármű található egy adott útszakaszon, annál kisebb fékezés elégséges a dugó kialakulásához - magyarázta Orosz Gábor.


A kutató szerint kilométerenként 15 autó esetén - hacsak nincs útlezárás vagy baleset - nem keletkezik torlódás. Ha ennél több, körülbelül 15-40 jármű halad egy ugyanekkora útszakaszon, már nagyobb a dugó kialakulásának a valószínűsége, amennyiben egy autós erősen fékez. Az úgynevezett kritikus fékezés erőssége folyamatosan csökken ebben a tartományban, tehát 15 autóval számolva a sofőrnek szinte meg kell állnia ahhoz, hogy dugó keletkezzen, míg kilométerenként 40 jármű esetében már pár százalékos sebességcsökkenés is dugóhoz vezethet.

- Amikor az autók száma ekkora útszakaszon eléri a 20-25-öt, akkor a forgalomhoz képest kritikusnak tekinthető, és a körülbelül 20-30 százalékos fékezés egyre erősödő hatást vált ki a kocsisorban, egészen addig, amíg 10-20 járművel hátrébb teljesen megállnak az autók - írta le a jelenséget a kutató. Orosz Gábor hozzátette: az így létrejött dugó sem "áll" egy helyben, hanem körülbelül 15-20 kilométeres sebességgel terjed hátrafelé.


A városi közlekedésben persze ennél bonyolultabb a helyzet, mert ott sok egyéb szempontot - például útelágazásokat, forgalomirányító lámpákat - is figyelembe kell venni egy hasonló modell megalkotásánál. Egy hosszabb útszakaszt azonban már a magyar kutatók módszerével lehet vizsgálni településen belül is. - A Philosophical Transactions of the Royal Society-ben  több olyan tanulmány jelent meg, amelyek szerzői a városi közlekedési hálózatokkal foglalkoztak és a különbségek mellett találtak hasonlóságokat a városban és az autópályán kialakuló dugók létrejöttének dinamikája között - mondta Orosz Gábor.

A dugók csökkentésére, illetve megszüntetésére az egyik legegyszerűbb módszer, ami tudományos kutatásokat nem igényel, a dugódíj. A Londonban már bevezetett eljárás nyomán az autósok egy része úgy döntött, hogy inkább a tömegközlekedést választja. A város vezetése pedig a mégis az autójukban maradó és fizető sofőröktől befolyt összegből valóban a városi, elővárosi közlekedést fejleszti.

- A település szerkezetén, annak tervezésen is sok múlik - utalt még egy fontos tényezőre Orosz Gábor, aki Barcelonát említette példaként. Mint azt a kutató elmondta, a katalán város újabb részeit a múlt század elején tervezték, amikor - bár még a lovas kocsi volt a fő közlekedési eszköz - a szakemberek már azt feltételezték, hogy a jövőben az autó veszi át ezt a szerepet. Ezért korukat megelőzve széles utakból álló, egyszerű struktúrájú hálózatot terveztek. Ez a rendszer ma is jól működik, ráadásul az 1992-es Olimpia előtt további fejlesztések nyomán 6-ra nőtt a metró vonalak száma. Így a 3 milliós városban, aki teheti, a tömegközlekedést választja. New York esetében viszont már száz évvel ezelőtt sok autóval kalkuláltak, de a forgalmi dugók mégis mindennaposak.


A forgalom dinamikájának zavartalanságát évtizedek óta próbálják elősegíteni a tudomány eszközeivel. Az Egyesült Államokban már a múlt század ötvenes éveiben megjelent a sebességszabályozó készülék. Az USA-ban ma szinte minden autóban megtalálható tempomat, ami a beállított sebességen tartja a gépjárművet. Ennek korszerűbb változata, az automatic cruise control (ACC) pedig már a sebességnek megfelelő optimális követési távolságot is garantálja. A számítógép reakció ideje sokkal kisebb, mint az emberé: 0,1-0,2 másodperc. Veszélyhelyzetben tehát ennyi idő alatt fékez a fedélzeti processzor - mondta Orosz Gábor, hozzátéve, hogy az ACC jelenleg még a felsőbb kategóriás autók szériatartozéka.

A kutató kiemelte, hogy a műszer egyelőre még csak egy-egy autót képes irányítani. A szakemberek azonban azon dolgoznak, hogy "rendszer szinten optimalizálják" az új tempomat működését. A cél az, hogy a készülék figyelembe vegye a manőver hatását a kocsisor mozgására, a fékezéseket és gyorsításokat pedig úgy szabályozza, hogy a biztonságosabb autózás megteremtése mellett a forgalmi dugók keletkezésének esélyét is csökkentse.

A közlekedést az egyes autók által befolyásolt, úgynevezett mikro-szabályozáson kívül számos kutató foglalkozik a forgalom makro-szabályozásának javításával. A sok összetevőből - közlekedési lámpák, elektromos kijelzők, kamerák, úttestbe épített érzékelők - álló rendszerrel az autópálya felhajtóknál és útkereszteződéseknél befolyásolják a forgalmat ma még emberi irányítással, például London körül, illetve az USA-ban, Kaliforniában. A feladat ezeknek a rendszereknek az automatizálása. Ez azonban nagy kihívást jelent, mert olyan, sok összetevőből álló hálózatot kell optimálisan működtetni, ahol a körülmények folyamatosan változnak - hangsúlyozta Orosz Gábor, aki végső célnak a makro-, illetve mikro-szabályozási rendszerek összekapcsolását nevezte.

A megoldással nem csupán a dugókban araszoló autósok életét lehetne megkönnyíteni, hanem sok pénzt is meg lehetne takarítani. Az Independent brit napilapnak a magyar kutatók munkájáról is beszámoló, közelmúltban megjelent cikke szerint a torlódások évente 20-30 milliárd font veszteséget jelentenek a központi költségvetésnek, a hagyományosan "autó-függő" USA-nak pedig, ahol a sofőrök egy esztendő alatt összesen 500 ezernyi évet töltenek dugóban ülve, körülbelül 100 milliárd dollárra tehető a dugók által okozott kár.




 
 
[ 4030 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
slide-tarot

 
x