Béke és igazmondás: a jógában és a mindennapokban
Címlap / Szépség-Egészség / Béke és igazmondás: a jógában és a mindennapokban

Béke és igazmondás: a jógában és a mindennapokban

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2020-04-06

Van két alapelv a jógában, amelyeket ha beemelünk az életünkbe, az gyökeresen átalakíthatja a a környezetünkkel való kommunikációnkat. Karácsony környékén sokan elgondolkodnak azon, hogyan és miként lehetne több szeretet és béke a világban. 

 

A jógafilozófiában az erőszakmentesség (ahimsza) és az igazmondás (szatja) az a két viszonyítási pont, amelyek jelzik a személyes életben a fenti minőségek meglétét. Mit is jelentenek ezek a fogalmak a jógában és hogyan hasznosítsuk ezeket a hétköznapokban?

A békés élet megvalósítására való szándék megjelenik minden vallásban és szellemi irányzatban. A jógában talán az ahimsza fogalmához kapcsolódik a legszorosabban, ami erőszakmentességet jelent. Hangsúlyozandó, hogy ez a tulajdonság a következménye egy tudatosabb létezési módnak, mely a jóga gyakorlásának következménye. Csak korlátozott fejlődést jelent, ha azért lesz valaki erőszakmentes, mert a jóga egyik kiemelkedő alakja, például Patandzsáli vagy más mester előírta, hogy ez a helyes viselkedési forma. Ha így tennél, akkor csak magadon teszel erőszakot, és  elfojtod azt az energetikai jelenséget önmagadban, amit nemkívánatosnak minősítesz. A Bhagavad Gíta így fogalmazza ezt meg a harmadik fejezetben:

„Aki visszatartja érzékeit és cselekvésre szolgáló szerveit,
ám elméje továbbra is az érzékek tárgyain csüng,
az bizonyára becsapja magát, és az ilyet álszentnek hívják.”
[1]

A tudatosság egy kiterjedtebb szintjén azért vagy erőszakmentes, mert megszűnt a belső konfliktus benned és megjelent a béke. Felismered a saját tapasztalatodból, hogy az élet szövedékének a szerves része vagy, s amit mással teszel, azt önmagaddal teszed. Ez sokkal meggyőzőbb érv az erőszakmentességre, mint a puszta tekintély elfogadása, legyen az a Biblia, a Korán, vagy éppen a Bagavad Gíta.


A másik nagyon fontos alapelv az igazmondás (szatja), melynél ismét nagyon kell ügyelni arra, hogy mi motiválja a jóga ösvényét követőt. Ha mindössze egy erkölcsi előírás és nem saját felismerés az alapja a viselkedésének, akkor tévútra kerülhet. A valódi igazmondás annak a felismerésnek a természetes következménye, hogy a világ észlelése és értelmezése az elme segítségével szelektív és leegyszerűsítő. A végtelen egységet az elme a gondolatokkal értelmezhető darabokra „tördeli”, mely darabokra az „igazság” vagy a „hazugság” címkéket ragasztja a saját identitásának megőrzése vagy megerősítése érdekében. Az igazság nagyon különböző lehet a különböző tudatosságú embereknek. Ezt tisztán látta a bölcs Patandzsali, s adott egy vezérfonalat, s az igazmondást a „gondolat, a szó és a tett egységeként” határozta meg. Amikor ez megvalósul, akkor megszűnik a konfliktus, és megjelenik a béke és az igazmondás.

Ha tehát ezeket az elveket megvalósítjuk, akkor már elindultunk a jóga útján, akár ismerjük a jógapózokat, légzőgyakorlatokat, relaxációs technikákat, akár nem. Természetesen azok nem véletlenül szerves részei a jóga ösvényének, hiszen elősegítik a harmonikus élet megvalósulását, és teljesebb lényünk átélését. Ha pedig valaki mindezeket kombinálni képes, akkor a jóga átszövi az egész életét, s  annak meg is lesz az áldásos hatása. Szívből kívánom ezt aktív jógázóknak és érdeklődőknek egyaránt.

Om, shanti.


Gyuró Éva – Eiva
A Baraka Jóga Iskola vezetője,  Jógaoktató
www.barakajoga.hu
Baraka, ahol kinyílik a Világ ...és benne Te is …

[1] Bhagavad Gita 3 fejezet 6. vers





 
 
[ 2526 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x