HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-09-21
Címlap / Karrier / Érdemes túlórázni? - Terítéken az őszinteség

Érdemes túlórázni? - Terítéken az őszinteség

Nyomtatás NYOMTATÁS konyvjelzo_ikon

HarmoNet Ezotéria-Horoszkóp-2019-09-21

Megéri-e akár a munkaadónak, akár a munkavállalónak, hogy megfejelje a napi 8 órányi munkát akár egy fél órával is? Mik a hatásai annak, ha valaki a kora reggeleket, ebédszüneteket, esti órákat is folyamatosan az irodában tölti? Hatékony-e a napi 8 órán túl végzett munka? Mit nevez egyáltalán a törvény túlórának, túlmunkának? 

 

Definíció
A túlórát, vagyis rendkívüli munkavégzést a Munka Törvénykönyve ekképp definiálja: „Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam... A munkavállaló napi munkaideje a rendkívüli munkavégzéssel együtt a 12 órát, heti munkaideje a 48 órát nem haladhatja meg.”

Általános felvetések
Napi nyolc órát koncentrálni, aktívan teljesíteni bizony nem kevés energiát igényel. Zűrös időszakokban, záráskor, projektek befejezésekor, stb. a munkamennyiség megköveteli a megfeszített munkatempót, a túlmunkát. Ilyenkor az ember jobbnak látja valóban bent maradni, és amíg csak lehet, hajtani. Az ilyen időszakok végeztével aztán hátradőlhetünk. Ám mi van azokkal, akiknek szokásává vált az irodában maradni este 8-ig, 10-ig? Vagy azokkal, akik olykor ott is alszanak? Említhetném akár a hétvégén is munkába járókat.


Felmérések igazolják, hogy azok, akik sokat túlóráznak - és ezzel együtt sok stressz éri őket - előbb esnek depresszióba, kapnak infarktust, szenvednek álmatlanságban, vagy éppen a vérnyomásuk van folyton az egekben. A munkahelyi stressz okozta problémákat kutató 2007-es Világgazdaság - Hewitt Legjobb Munkahely Felmérésében említés esik még emésztési problémákról is! Hosszú távon ez lecsökkenti a dolgozó munkapotenciálját, kimerül, tudata is beszűkül, hiszen nem érik más impulzusok, csak az irodaiak.

Nézzük, hogy is indul – általában, és csupán teoretikusan – egy dolgozó napja! 9:00-kor még nincs az irodában, de 9:10-re beér. 9:30-ig megkávézik. A délelőtti munkavégzés alatt koncentrál, átgondolja a felmerülő új tennivalókat, gyorsan halad. 11:00 körül eszik egy falatot, ismét munkába merül, majd 13:00 és 14:00 között hosszan ebédel. Ebéd után kissé lelassul, nehezen összpontosít, így délután is kávézik, ezzel is elvéve némi időt a napi munkától, viszont a munkanap zárásáig ismét frissebb egy kicsivel. Sajnos ez nem elég, nem végez a teendőkkel időben, így 19:00-kor az órájára pillant, és még ráhúz egy félórát, de már igazán nyögvenyelősen. Összességében elmondható, hogy 4-5 órányit volt hatékony, a maradék 3-ban pedig átlagosan, vagy az alatt teljesített. Ezzel semmi gond, hiszen emberek vagyunk, viszont az egyértelműen kiviláglik, hogy míg a másfél órányi túlmunka kifárasztotta és igazán produktív sem volt, vagyis sem ő, sem a vállalat nem profitált a dologból.

HarmoNet tipp: Minden vigasza és öröme - a munka? Lehet, hogy munkaalkoholizmustól szenved?  >>

A helyes időbeosztás, kicsit rövidebb szünetek, viszont hazaérkezés időben sokkal produktívabb munkanapokat szülnek. Egyesek nehezen priorizálják feladataikat, így elaprózzák magukat, míg egyes vezetők, pedig külön örülnek a lelkiismeretes túlórázóknak. Pedig eredmények azt igazolják, hogy a rugalmasabb munkaidő és a rekreációra fordított órák hosszú távon eredményesebbé teszik a kollégákat…

Külföldön és idehaza
Amerikában, a Nyugat-Európai országokban a vállalatok már gondot fordítanak a rekreáció elősegítésére, és nem a munkában töltött órák a mérvadóak, hanem az eredmények, amiket a munkavállalók felmutatnak.


Ezekben az országokban a dolgozók nem tartják magukban, ha valami bántja őket, vagy frusztrációt okoz. Lehetőségük van nemcsak megvitatni problémáikat, hanem érdemben elérni is valamit. Így kevesebb feszültség éri őket, ami által teljesítményük javulhat, illetve nem alakulnak ki bennük munkával kapcsolatos pszichés vagy fizikai betegségek, vagy mégis?
Ma már nemcsak Japánban valósul meg a feszített munkatempó, hanem a Világ szinte minden táján társadalmi elismerésben részesül az, aki vérverejtékkel robotol. A szorgalom természetesen erény, de egyre többen viszik túlzásba a túlórázást, a legtöbbször eredmények nélkül.

Még a főiskolai éveim alatt találkoztam egy valaha az iskolámban végzett lánnyal, aki péntek este egy közös programot hagyott ott, mondván, még vissza kell szaladnia az irodába egy órácskára, mert nem végzett mindennel. Meghökkenve bámultunk rá, hogy komolyan gondolja-e. Komolyan gondolta. Ez a lány tökéletes megtestesítője a munka-alkoholistának, a napjainkban lassan népbetegséggé váló kórnak.





Cikkünk folytatódik, lapozz!
 
 
[ 2416 ]
spacer
Szólj hozzá!
spacer 

 
 


Jóska Jósda
Hapci naptár
szerelmi_joslat
Szerelmi kötés
Önismereti jóslat
ciganykartya
szinjosda
slide-tarot
slide-tarot

 
 
/img/hirdetes/harmonet_kinai.png
 




 



ciganykartya
joskajosda
szerelmi_joslat
szinjosda
slide-tarot



A Harmonet üzemeltetője az Harmopress Kft.
1999-2016 © Minden jog fenntatva
HarmoNet 1999 óta minden nőnek bejön!
x